Bűnügyi szemle, 1912-1913 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 1. szám - A cselekedetek rendellenes indító okai. [1.r.]

í9 A cselekedetek rendellenes indító okaL Irta : Dr. MORAVCSIK ERNŐ EMIL, egyetemi tanár. A külvilágból és a szervezetből eredő különféle ingerek az agyban érzeteket keltenek, a melyek a kéregsejtekben lerakódó emlékképek alakjában hagynak nyomokat. Ezen érzeteknek különös tendentíájuk van a motoros reactíó kiváltására, a melyre befolyást gyakorclhat a körülményeket és viszonyokat mérlegelő értelem gátló hatása. A mozgási míveleteknek három főalakját különböztetjük meg: a reflex, atttomatícus mozgást és a cselekedetet. A reflex mozgást, a mely főleg a gerincvelő működéséhez tapad, (de a központi idegrendszer magasabb területén is létrejöhet), jellemzi a psychés paraleííísmus hiánya, tehát a tudat megkövüléséveí folyhat le, továbbá a reactío formájának azonossága, legfeljebb csak foka változik (akár hópehely húll, akár ököl, vagy dorong közeledik a szem felé, a szemhéj mindig csak lezárul, legfeljebb csupán erősebben húzódik össze) s többnyíre védelmi természetű. Az automatikus míveíetek lehetnek eleinte tudatosak, de később a figyelem oda terelődése nélkül peregnek le, (pl. járás, úszás, zongorázás). Az azokat megindító ingerek után felmerülő ujabbak módosítólag befolyásolhatják. Fejlődhetnek generátíókon át a reflexekből vagy egy és ugyanazon egyén életének lefolyása alatt az akaratos cselekedetekből. Leginkább az agykéreg alatt levő nagy dúcok (főleg a thalamus) működésével vannak összefüggésben. A cselekedetek egy vagy több érzet következményei s befolyást gyakorolnak rájok a már meglevő emlékképek, valamint az ezekkel kapcsolatosan meginduló összhangzó vagy ellentétes assocíátíós míveíetek. Ily módon az agykéregbelí functíóból indulnak kí. Alakjai Ziehen szerint: az ösztönszerű, affectív, íntelíectuaíís és expressíós mozgások. Az elsőt valami beható inger okozta érzet közvetlenül váltja kí, pl. a támadás ellen való védekezés. A második az egyéniség, a körülmények, viszonyok szerint változó kívánságokhoz csatlakozik. A harmadik rendesen a motívumok és ellenmotívumok harcának eredménye. Az expressíós a hangulat által színezett belső psychés folyamatnak, az érzelemnek motoros alakban való kifejezése. Ilyen a beszéd, az arcjáték, a taglejtés. 2*