Bűnügyi szemle, 1912-1913 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1913 / 7. szám - Kereskedelmi vétségek
338 azon a tényen, hogy a kétféle vétség pályájának túlnyomó részében közös mederben halad. Mellékkörülményeket egyébként a büntetőjog szintén ismer, sőt épen ezek folytán kap a büntetőjogi bűncselekmény által magánjogaiban is sértett kártérítést, esetleg a civilis per megindítására jogosultságot. A társadalom büntet, mondja Zucker1 és pedig nem a bűncselekmény által szenvedett sérelemért, hanem azért, mert a tett folytán szenved. Ez a szenvedés tulaj donképen azokban a káros hatásokban nyilvánul, melyek az állami élet zavartalanságát a tiltott cselekmény közbenjövetele által megrendítik esetleg csak előidézni alkalmasak. Megrendítő hatást azonban első sorban olyan tények eredményeznek, melyek egyúttal az erkölcsi törvényeket is sértik, sőt a szó tisztultabb és nemesebb értelmében vett ,,jogállam"-ban eszményi állapot tulajdonképen az volna, ha csupán oly cselekmények volnának tilosak és büntetőjogi megtorlással sutjhatók, melyek egyúttal az erkölcstan szabályaival is ellenkeznek. Bar" ezzel lényegileg megegyező kijelentését teljes mérvben magunkévá tesszük. Ha pedig ez a tétel igaz, akkor kétségtelen, hogy ugy a megtorlás nemeinek, mint az eljárás módjának az elvont jog szempontjából egységeseknek kell lenniök, tekintet nélkül arra, vájjon az állami élet megzavarását a büntetőtörvénykönyvben vagy máshol előirt tiltó rendelkezés idézte-e elő, mert mindkettő az erkölcstani szabályokat sérti s épen eme súlyosságuknál fogva érdemlik meg a szigorúbb büntetést. Ez a szigorúság rendszerint abban juthat legjobban kifejezésre, ha a büntetés diffamáló és megbélyegző. Ha tehát csak a büntetés szempontjából tekintjük a büntető- és magánjogi vétségeket^ elmosódnak azok a különbségek, melyek a kétféle vétség között a kiindulásnál még fennállottak s az a felfogás tör utat magának, hogy e különbségek inkább csak az elméletben, nem pedig a gyakorlati életben is játszanak jelentősebb szerepet, fölösleges tehát, hogy a büntetőjog mint első sorban is praktikus exigenciákat szolgáló té1 Zucker: „Der ursáchliche Zusammenhang zwischen Delikt und Strafe" cimü értekezésében, „Gerichtssaal" 44. köt. 433. old. 1 Bar : „Die Grundlagen des Strafrechts" idézve Zucker „Der ursáchliche Zusammenhang zwischen Delikt und Strafe. 'Der Gerichtssaal 44. kötet. 431. old.