Bűnügyi szemle, 1912-1913 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 7. szám - Kereskedelmi vétségek

338 azon a tényen, hogy a kétféle vétség pályájának túlnyomó ré­szében közös mederben halad. Mellékkörülményeket egyébként a büntetőjog szintén ismer, sőt épen ezek folytán kap a büntető­jogi bűncselekmény által magánjogaiban is sértett kártérítést, esetleg a civilis per megindítására jogosultságot. A társadalom büntet, mondja Zucker1 és pedig nem a bűncselekmény által szenvedett sérelemért, hanem azért, mert a tett folytán szenved. Ez a szenvedés tulaj donképen azokban a káros hatásokban nyilvánul, melyek az állami élet zavarta­lanságát a tiltott cselekmény közbenjövetele által megrendítik esetleg csak előidézni alkalmasak. Megrendítő hatást azonban első sorban olyan tények eredményeznek, melyek egyúttal az erkölcsi törvényeket is sértik, sőt a szó tisztultabb és nemesebb értelmében vett ,,jogállam"-ban eszményi állapot tulajdon­képen az volna, ha csupán oly cselekmények volnának tilosak és büntetőjogi megtorlással sutjhatók, melyek egyúttal az er­kölcstan szabályaival is ellenkeznek. Bar" ezzel lényegileg meg­egyező kijelentését teljes mérvben magunkévá tesszük. Ha pe­dig ez a tétel igaz, akkor kétségtelen, hogy ugy a megtorlás ne­meinek, mint az eljárás módjának az elvont jog szempontjából egységeseknek kell lenniök, tekintet nélkül arra, vájjon az ál­lami élet megzavarását a büntetőtörvénykönyvben vagy máshol előirt tiltó rendelkezés idézte-e elő, mert mindkettő az erkölcs­tani szabályokat sérti s épen eme súlyosságuknál fogva érdem­lik meg a szigorúbb büntetést. Ez a szigorúság rendszerint ab­ban juthat legjobban kifejezésre, ha a büntetés diffamáló és megbélyegző. Ha tehát csak a büntetés szempontjából tekintjük a büntető- és magánjogi vétségeket^ elmosódnak azok a különb­ségek, melyek a kétféle vétség között a kiindulásnál még fenn­állottak s az a felfogás tör utat magának, hogy e különbségek inkább csak az elméletben, nem pedig a gyakorlati életben is játszanak jelentősebb szerepet, fölösleges tehát, hogy a bün­tetőjog mint első sorban is praktikus exigenciákat szolgáló té­1 Zucker: „Der ursáchliche Zusammenhang zwischen Delikt und Strafe" cimü értekezésében, „Gerichtssaal" 44. köt. 433. old. 1 Bar : „Die Grundlagen des Strafrechts" idézve Zucker „Der ur­sáchliche Zusammenhang zwischen Delikt und Strafe. 'Der Gerichtssaal 44. kötet. 431. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom