Bűnügyi szemle, 1912-1913 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 1. szám - Múlt és a jövő

4 irodalom hiányát és önöket fiatal barátaim serkentsem a büntetőjog tudományos művelésére. Nagy küzdelmeket kell kiállani, míg a codex igazi szelleme életet élhet a bírói ítéletekben. Ezért iparkodjanak a codex magyarázatának munkájában résztvenní. Kísérjék figyelemmel a curía judícaturáját és ezekhez kapcsolva fejtegessék a tudomány tanait. így szólt hozzánk nem egyszer Csemegí — a büntetöcodex megalkotója és Magyarország egyik legműveltebb jogásza. Ma már kevesen vagyunk azok közül, kik az ő személyes buzdításának köszönhetjük azt a munkásságot, melyet a büntetőjog terén kifejtettünk, De azt hiszem mindnyájan hálával adózunk az ő tíszeletreméltó emlékének, mert ő nemcsak codexet alkotott, de nagy, imponáló tehetségével irodalmi iskolát is tudott teremteni, A codex állt természetesen az irodalmi munkásság központjában. Az ajánlott módszer is helyesnek bizonyult, mert épen az ő tanácsára többnyíre a Curía ítéleteihez fűztük méltatásainkat vagy kritikánkat. Ezzel a módszerrel a gyakorlati ember érdeklődését fokoztuk, mert a tudományos fejtegetéshez az ítélet magyarázatán át jutott. így közelebb tudtuk hozni az életet a tudományhoz, és talán a tudományt is az élethez. Azok az értekezések és kritikák, melyek a Büntető Jog Tárában és más nagyérdemű szaklapokban is megjelentek, csaknem észrevétlenül alakították át a gyakorlati jogászok büntetőjogi gondolkozását. Egyoldalúságba azonban a Büntető Jog Tára sohasem hajlott kí. Nem szegődtünk panegírístákká. Megmondtuk véleményünket a codex felől ís. Nem egyszer magát a nagy mestert irodalmi vitára indítottuk. Nekem örökké felejthetetlen marad, hogy a részesség kényes és nehéz területén az én igénytelen kritikám indította Csemegít arra a nagyszabású dolgozatra, melyben a maga objectív részességí elméletét fényesen világította meg. Többen már akkor sem zárkózhattunk el annak hatása elől, hogy a codex magalkotása idején már az uj irányok reményteljesen kezdettek előre törni. A codex a classícus iskola tükre volt, A codex túlságosan a francia és német dogmatikus jog befolyása alatt állott. Hollandiában, Olaszországban, Norvégiában a magyar törvény alkotása idején már erősen megindult a reform-codexek sürgetésének mozgalma. Igaz, hogy a magyar BTK. alkotása idején a nagy európai reform-codexek még nem voltak törvények. Sőt a hollandi ís, mely három évvel később keletkezett, mint a