Bírák és Ügyészek Lapja, 1918 (9. évfolyam, 71-77. szám)

1918 / 77. szám

IX. évfolyam. Melléklet a ((Jogtudományi Közlöny* 1918. évi 50. számához. Budapest, 1918 december 14. 77. szám. ES ÜGYESZEK LAPJA Az Országos Birói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője Szerkesztik: Dr. RÁTH-VÉGH ISTVÁN Dr. SZÉKÁCS ALADÁR ítélőtáblai biró, ügyvezető társelnök. > • közigazgatási bíró, igazgatósági tag. Szerkesztőbizottság : dr. S.CHUSTER RUDOLF a magyar szabadalmi tanács elnöke, dr. DIÍGRÉ MIKLÓS budapesti Ítélőtáblai tanácselnök, dr. NITSCIIU GYŐZŐ a magyar szabadalmi hivatal elnöke, dr. KOVÁCS MARCELL budapesti Ítélőtáblai biró, dr. MKNDELÉNVI LÁSZLÓ a magyar Curia elnöki tanácsosa. Szerkesztőség : I., Eáth György-u. 20. sz. Kiadóhivatal: IV., Egyetem-utca 4. sz. Megjelenik kéthavonként. Előfizetési díj: Egész évre 6 korona. Az egyesület tagjainak ingyen jár. "~ Valamennyi kartársunkhoz! Magyarország újjászületése a birói függetlenség renaissance-át is jelenti. A közszabadság felkelő napja örökre visszaűzte odvaiba azokat a sötét árnyakat, melyek elvették előlünk a világosságot. Mi akadályozta idáig a birói függetlenség teljes kiépítését? A mindenkori kormányok hatalmi féltékenysége, a pénzügyminiszterek garasos politikája s az a bürokratikus siketség és vakság, mely nem hallotta meg a korszellem intő szavát és nem volt képes a bíróban meglátni a közszabadság őrét, hanem szubordinált igazságügyi hivatalnok gyanánt akarta kezelni. Ennek a szerencsétlen rendszernek vége szakadt. Örömmel állapítjuk meg, hogy a magyar népköztársaság kormánya eddig példátlan megértéssel és melegséggel tette magáévá a birói és ügyészi kar jogos és közérdekű kívánságait. Mikor mi megmozdultunk és követeléseinket formuláztuk, ezt nem azért kellett megtennünk, hogy a szervezkedés erejével próbáljunk a népkormányra hatni. A kormány magától jött elénk egy lépéssel; mozgalmunknak főkép az a célja, hogy a kormányt óhajtásainkról tájékoztassuk s a kivitelben vele együtt munkálkodjunk. Hálásak vagyunk a kormány iránt azért, hogy a birói kart megkímélte a követelődzés ódiumától s módot nyújtott reá, hogy akciónk ne az államkincstár ellen rendezett roham formájában jelentkezzék, hanem méltóságteljes, komoly közös munka gyanánt álljon a nemzet előtt. Eddig tett lépéseinkről az alábbiakban számolunk be. Mindenekelőtt közöljük kartársainkkal, hogy a népkormány elismerte egyesületmiket a birói és ügyészi kar egyetemének képviselője gyanánt s velünk a bírói, és ügyészi kar érdekeit érintő minden fontos kérdésben hivatalos tárgyalásokat folytat. Ebből az következik, hogy karlársaink új szervezetehet semmi szín alatt ne létesítsenek és kari érdekeink érvényesülését más szervezetekben ne keressék, más szervezethez ne csatlakozzanak. Közlisztviselő társainkkal azért teljes szolidaritásban maradunk minden közös érdekünket érintő kérdésben s ennek jeléül csatlakozni fogunk a Közalkalmazottak Kamarájához. Az ország inai helyzetében lehetetlen volt a vidékkel előzetes tanácskozásokat folytatni, az idő pedig sürgetett: a lehető gyorsasággal és határozottsággal kellett cselekednünk. Ez a kényszerhelyzet bírta reá a budapesti osztályt és az egyesület vezetőségét, hogy ragadja kezébe a kezdeményezést és minden haladék nélkül, teljes erővel fogjon a munkához. Megnyugtathatjuk vidéki kartársainkat: az ő érdekeik megvédéséért is a legőszintébben és a legnyomatékosabban szálltunk síkra. Nem ismerünk el különbséget budapesti és vidéki biró között; minden lépésünk egyetlen közös célt szolgál: a magyar biró teljes erkölcsi és anyagi függetlenségét. Akciónk a budapesti osztály plenáris ülésével kezdődött. A plénum az ügyek intézésére 30 tagú bizottságot /választott. A bizottság mindenekelőtt arra gondolt, hogy akadhat még néhány kartársunk, aki nem tagja egyesületünknek. Nehogy tehát a legkisebb aggály kísérhesse a bizottság intézkedését, kiegészítette magát akként, hogy minden budapesti bíróság és ügyészség 2 2 tagot delegált a bizottságba. Az ekként kiegészített 60 tagú bizottság elnökévé dr. Székács Aladár karlársunkat választolta és nyolc albizottságot alakított a következő tárgykörök kidolgozására: 1. Slátusrcndezés. II. Kinevezési rendszer. III. Felügyelet, autonómia, minősítés. IV. Összeférhetetlenség, fegyelmi jog. V. Birói szervezeti változások. VI. Ügyészi szervezeti változások. VII. Közigazgatási és szabadalmi bíráskodás. VIII. Segédszemélyzet szolgálali viszonyai, biróképzés. Ehelyütt felkérjük vidéki kartársainkat, hogy szintén sürgősen foglalkozzanak e kérdésékkel és véleményüket mielőbb küldjék be dr. Székács Aladár közigazgatási bírónak, a bizottság elnökének címére (V., Alkolmány-u. 6.) Leghamarabb az I. bizottság készült el munkálataival. A külön birói státus tervezetét s a vonalközé indokolást lapunk más helyén közöljük; itt csak annyit jegyzünk még meg, hogy tervezetünket az igazságügyminiszler úrnak benyújtottuk s ő a minisztérium 3 tagját bízta meg, hogy velünk egyetértőleg a külön birói státus tervét a legsürgősebben dolgozza ki. Természetesen foglalkoznunk kellett az illetmények meghatározásával is, de az erre vonatkozó számításokkal a dolog természetéből folyólag ez idő szerint még nem léphetünk a nyilvánosság elé. Ezen a helyen számolunk be továbbá elnöki tanácsunk állásfoglalásáról a gyülekezési. és egyesülési jog tervezett ujabb szabályozása tárgyában. Elnöki tanácsunk egyhangú határozata folytán előterjesztéssel fordultunk az igazságügyminiszter úrhoz, melyben kifejtettük, hogy amennyire helyénvalónak tartjuk a teljes egyesülési jog biztosítását minden köztisztviselő részére, annyira aggályosnak hisszük, ha a birák ezentúl politikai működést fejlhe'nének ki s ezáltal belesodortalnának a jövőben bizonyára még élesebb pártharcokkal járó polilikai küzdelmekbe. A politikai érdekek szembekerülése és kiélesedése a polilikai működés folytán pártpolitikáikig szintén érdekelt birót a legkülönbözőbb összeütközésekbe hozná. Felkéri az egyesület a miniszter urat, hogy a magyar igazságszolgáltatás pártatlanságának és objektivitásának, a legszentebb közérdekeknek megóvása végeit hasson oda a népkormánynál, hogy a birói hatalom gyakorlásáról szóló 1869: IV. t.-c. 11. §-a lényegében változatlanul továbbra is érvényben tartassék s a magyar igazságszolgáltatás nyugalma és a jogkereső közönségnek abba vetett bizalma a politikai súrlódásoktól és pártharcok kinövéseitől továbbra is megóvassék. Úgy a hatvanas bizottság, mint egyesületünk elnöki tanácsa állandó permanenciában van és helenkint tartja üléseit.