Bírák és Ügyészek Lapja, 1918 (9. évfolyam, 71-77. szám)

1918 / 74. szám - A vidéki osztályok köréből - A külön státus

570 Horvát Boldizsár, az alkotmányos korszak első igazságügyminisztere 1869 június 23-án tartott képviselőházi beszédében ezeket mondja: «Lehetetlen Önöknek nem helyeselniük azon intézkedéseket, melyek ezen bajok (a rendi igazságszolgáltatás bajai) elhárítására javaslatba hozatlak: hogy mindenekelőtt a közigazgatás elkülöníltessék az igazságszolgáltatástól ; hogy a biró eltiltassék minden olyan funkciótól, minden olyan működéstől, amely őt nehéz és magasztos hivatásának teljesítésében gátolhatná; hogy teljesen biztos legyen a biró függetlensége először felfelé a hatalom irányában, hogy a bírót a törvényben meghatározott eseteken kívül sem elmozdítani, sem áthelyezni, sem nyugalomba tenni, sem pedig a maga akarata ellenére előléptetni nem lehet, de biztos legyen a biró függetlensége egyszersmind lefelé is azok irányában, akik felett Ítéletet mond; hogy a biró azon roppant hatalmat, melyet mind egyesek, mind a hatalom felett gyakorolni hivatva van, magának az államnak megbízásából vegye át; hogy a biró, mint a törvény és a társadalmi rend őre a tekintélynek és az elfogulatlanságnak olyan magaslatára emeltessék, hova a párt- és egyéb szenvedélyek hullámai könnyen fel nem csaphatnak ; hogy a birói állomás felemelése és biztosítása által sikerüljön az ország legnemesebb erőit megnyerni e nemes és fontos hivatás számára.» És az, aki így látta a birói hivatás nemességét és fontosságát, tudta jól, hogy a biró függetlensége lefelé és felfelé csak akkor van biztosítva, ha anyagilag is függetlenné van téve felülről és alulról jövő befolyásokkal szemben egyaránt, s ezért már rövid idővel a birói hatalom gyakorlásáról szóló törvény becikkelyezése után előterjesztette az elsőfolyamodású bíróságok rendezéséről szóló javaslatot, amely mint 1871: XXXI. t.-c. törvénybe iktatta a birák és bírósági személyzet külön státusát. A törvény 8. §-hoz tartozó láblázat szerint: Budapesten: Vidéken: Az elnök fizetése volt 4000 frt 2400 frt Törvényszéki biró j (( Járásbiró Albiró (y « Kir. ügyész « « Alügyész « « Törvényszéki jegyző « « 2000 frt 4B0O frt 1500 frt 2000 frt + 500 frt 4B00 frt + 300 frt 1200 frt 1000 frt 1500 frt + 300 frt 1000 frt + 300 frt 900 frt Hogy ez a fizetési skála az akkori viszonyoknak mennyiben felelt meg, mennyiben nem, azt nem tudom, csak annyit tudok, hogy abban az időben egy pár cipő ára 2—3 frt, egy rend jó ruha 20—25 frt, egy kalap 2 frt, egy kg marhahús 25—30 krajcár volt. A törvény életbelépése óta 46 esztendő mullott el s ez alatt az idő alatt milyen változások állottak be a birói státus kérdésében, a fizetések kérdésében és végül a megélhetési viszonyokban? Mindenekelőtt az 1893. évi IV. t.-cikkel megszüntették a birói külön státust és besorozták a bírákat az összes állami alkalmazottak közös státusába. Ez természetesen rettenetes prokrustesi munka volt. Legelőször is megszüntették a bpesti és vidéki birák, a segédés kezelő-személyzet fizetési különbségéi. De nehogy egy percre is az a kételyünk lámadjon, hogy a vidéki fizetéseket a pesti nivóra emelték volna fel, — 22 év után — ellenkezőleg, a pesti fizetéseket szállították le a vidéki nivóra. Lett tehát eszerint: Az elnök fizetése „_ „ „ . Törvényszéki biró, Járásbiró (VII. fiz. o.) * a « (VIII. fiz. o.) Albiró-(IX. fiz. o.) í „. Jegyző (X. fiz. o.) _. „ „ „ Budapesten: . 4000 frt Vidéken: 2000 frt 2000 frt 1400 frt 1100 frt 800 frt s hogy a budapestiek effective kevesebbet ne kapjanak az eddig élvezett fizetésnél, megtoldották a fizetésüket a nyugdíjba be nem számítódó 800 K, illetőleg 600 K működési pótlékkal. Huszonkét év után tehát nem fizetésjavítás, hanem valóságos íizelésleszállílás következett be. Ezt eredményezte a külön státus megszüntetése a bírákra és bírósági segéd- és kezelőszemélyzetre nézve. Általános az a hit, hogy ezt a beskatulyázási munkát a bürokrácia egységesítésére törekvő nagy államjogi meggondolás tette szükségessé és általános az a hit is, hogy a közigazgatási lisztviselők féllékenykedése nyomta el a birói külön státust. Minderről szó sincs. A kormány egész egyszerűen a különböző állainszolgálali kategóriák olyan koncentrikus tüzelése és nyomása alatt állott, hogy a fizetésrendezés elől nem birt kitérni s nehogy részletekben végezze el ezt a munkát, elvégezte egyszerre, egy törvénnyel, anélkül azonban, hogy ezzel a törvénnyel bármi egyebet akart volna, mint pusztán új fizetési skála felállítását s hogy az egyes államszolgálati kategóriák ;elentőségéből és fontosságából folyó fajsúly viszonyaikon változtatni akart volna. Világosan kiderül ez Szilágyi Dezső akkori igazságügyminiszternek a törvényjavaslat tárgyalásakor tartott beszédéből, akit egyfelől azért támadtak, mert a bíráknak nagyobb százalékát akarta a VII. fizetési osztályba vinni, mint más szolgálati ágbelieket, másrészről pedig — különösen Polónyi Géza — azért támadta, mert a birói külön státus megszüntetéséhez hozzájárult. Szilágyi ugyanis a többek között a következőket mondta: ((Méltóztassék csak arra emlékezni, hogy hányszor sürgettetett a ház minden oldaláról az elsőbiróságok fizetésének javítása és a kormány akkor kénytelen volt azon állásponton állani, hogy elismerte a javítás szükségét, de azt nem mondotta, hogy a kérdést helyesen, csakis a többi állami hivatalnokok fizetésjavításával kapcsolatosan, azzal összhangban lehet felkarolni és megoldani. Ez az oka, hogy ebben a törvényjavaslatban a birákról is kellett intézkedni főleg fizetésük szempontjából és ami ezzel összefügg. — Az alatt, hogy rangoszlály vagy egyenlő rang, kétféle dolog értetik. Ha azt akarjuk alatta érteni, amely célból az itt fel van említve — megengedem, talán félreértésre alkalmat adó kifejezés — akkor itt tisztán pragmatikai szempontból az az elv, az a szempont van felállítva, aminek a fizetési osztály tökéletes fogalmát adja, t. i. a fokozatos, az egyes fizetési osztályokon belül a fizetési fokozatok, az ezzel kapcsolatos lakpénzek, átköltözési költségek, napidíjak és ilyenek szempontjából. És hogy ilyen szempontból a bírákkal egyazon norma szerint bánnak el, mint egy más szolgálati ágban ilyen fizetési osztályba tartozó hivatalnokkal, ebben az összeállításban semmiféle csorbítását a birói tekintélynek nem látom. De kifejlett országokban, a minőnek a közigazgatási szervezet szempontjából nemcsak a belügyet, hanem az összes alkormányzati szervezetet értve — a mienket nem lehet mondani, rangosztály alatt meg ezenkívül egyebet is értenek. Ez jelenti, hogy az összes állami hivatalok, minden szolgálali ágat figyelembe véve, funkciójuk természete, fontossága szerint és állásuk szerint egymással szemben bizonyos helyzetet nyernek. Itt már a rangadás többet jelent, — jelenti magának a funkciónak apreciálását is. Itt már össze van foglalva az összes állami kormányzatnak organizmusa és így vannak azután megállapítva az államszervezet nagy hierarchiájában a különböző állások rangjai. Ez egészen más, ezt mi egyáltalán nem céloztuk itt, erre gyakorlati szükség nem is volt.» Röviden tehát a külön státus megszüntetésével a birói kar fizetése kevesebb lett, a presztízse maradt a régi. Ettől az időtől fogva újabb 10 esztendeig semmi sem történt. Ekkor az 1904. évi I. t.-cikkel a fizetéseket pár száz koronával megjavították, de az alapfizetések még így sem érték el a volt külön státus pesti fizetései nivóját. Eszerint a törvény szerint lett: Budapesten: Vidéken: Az elnök fizetése... _ L _ _ 10000 K 6400 K Biró és ügyész a VII. fiz. oszt.-ban.,_ « « « a VIII. « « Albiró és alügyész a IX. fiz. oszt.-ban Jegyző a X. fiz. oszt.-ban ~, . 4800 K 3600 K 2600 K 2000 K A pesti bíráknak és ügyészeknek pedig csak a meghagyott 800 K működési pótlékkal lett 33 év után 400 K-val több fizetése, mint 1871-ben. 1904 óta az 1917: XV. t.-c. hozta azt az első jelentékenyebb változást, hogy az osztályokban a várakozási idői leszállította három esztendőre! A státus-kérdés kutatásának eredménye tehát az, hogy alkotmányttevő államférfiaink intenciójának csúfjára a biró fizetése az ország valamennyi bírójára nézve még ma sem érte el azt az összeget, amelyet 1871. évben a pesti bírákra nézve megállapítottak, hogy pedig ez idő óta az életviszonyokban milyen eltolódások állottak be, azt bátran nyilt kérdésnek hagyhatom. A birói kar a közös státus folytán elnyomorodott, leszegényedett, de erkölcsi presztízsét még eddig megőrizte. Hozzáférhetetlen maradt minden irányban. Azok, akik az ország sorsát nehéz időkben intézik, nagy felelősséget zúdítanak magokra, ha a birói kart — mindössze kb. 4000 embert — a nyomornak menthetetlenül odalöknek, mert ezzel nemcsak az a 4000 ember, de az államnak egyetlen ép és megbízható szerve is tönkre fog menni, ennek pedig az ország közgazdasága fogja megadni az árát. A birói kar az ország javára és nem legutolsó sorban a saját erkölcsi és anyagi integritásának biztosítására a külön státus visszaállítását követeli és nem szűnik meg tiltakozását hangoztatni minden a birói hatalom lényegét külsőleg elhomályosító beskatulyázás ellen. Dr. Fábián .Béla pestvidéki kir. törvényszéki biró. Felelős szerkesztő: Dr. Ráth-Végh István. -Kiadótulajdonos: Országos Birói és Ügyészi Egyesület. FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA.