Bírák és Ügyészek Lapja, 1917 (8. évfolyam, 62-70. szám)

1917 / 69-70. szám - Az Országos Birói és Ügyészi Egyesületnek előterjesztése "A birói hatalom gyakorlásáról, valamint a rendes biróságok és az ügyészségek szervezetéről" készült törvénytervezet módosítása iránt

547 debbé és olcsóbbá kell tenni e jogviták eldöntéséi, Erre önként kínálkozik a békebirói intézmény, az utazó bírák, a vidéki törvénynapok intézménye. Hiszen az 4914. évi kormányjelentés szerint az összesen 847,075 járásbirósági perből 400 koronás értékhatárú 613,252, 1000 koronán alul 92,886 és csak 18,798 volt 1000 koronán felül. A perek túlnyomó nagy száma úgynevezett paraszt per. A birtokviszonyok zavartsága, a nép perlekedési hajlama adja a perekre az impulzust a legtöbb esetben. A fórumok leszállításával, az egyes birói rendszer életbelépésével lehet segíteni az állapotokon. Ezeknek a reformoknak részleteivel foglalkozni nem akarunk, de a reformok szükséges voltára már csak azért is reá kell mutatnunk, mert ennek megfelelően kívánatosnak jelentkezik a birói szervezetnek átalakítása oly irányban, hogy ez a birói személyzet létszámának apasztását vonja maga után. XV. Gazdasági ügyek intézése. Amikor minden modern állam törvényhozásának oda kell tőre" kednie, hogy a birák lehetőleg kizáróan az ítélkezésnek szentelhes" sék magukat, — a legnagyobb anomália van e tekintetben nálunkA vezető járásbirónak és ügyésznek, a törvényszéki elnöknek) a táblai elnökök és főügyészek, de meg a Curia elnökének tevékenységét is jórészben gazdasági ügyek intézése köti le. A felejthetlen Szilágyi Dezső ennek a helyzetnek abszurd voltát is belátta. A kir. táblák és főügyészségek szervezéséről 1890-ben készített és az országgyűléshez 746. sz. a. beterjesztett törvényjavaslatának 5. §-ában a kir, tábláknál számvevőségek felállítását rendeli el, melynek személyzete áll számtanácsosból, számtiszlekből és számgyakornokokból. Az indokolás szerint az elnökök felügyeleti és igazgatási teendői sikeres elvégzésének érdeke követeli, hogy «a táblai (főügyészségi) kerületben létező összes kir. biróságok és ügyészségek)) címe alatt előirányzott kiadásokra és bevételekre nézve teljesítendő ú. n. közigazgatási számvevői szolgálatot a kir. tábla számvevősége teljesítse. Ennek hatáskörébe kell még utalni a kir. tábla, törvényszékek, járásbíróságok és ügyészségek kezelése alatt ál|g összes pénzátalányok és anyagok számadásainak, valamint leltárának számszaki vizsgálatát, a különféle hitelek nyilvántartását, utalványozási jegyzékek vezetését, rovancsolásokat stb.» (1. Országgyűlési irományok 1887.). íme ugyanazt kívánjuk mi is, amit 30 év előtt az igazságügyminiszter javasolt a parlamentnek. Ez a reform számos olyan munkától fogja tehermentesíteni az igazságügyminiszteriumnak agyonterhelt számvevőségét, amely munkák miatt nem tudja sürgősen elvégezni sokkal fontosabb egyéb teendőit. A minta ennek a reformnak létesítésére készen van Poroszországban, ahol minden Oberlandesgerichtnél egy számvevőségi igazgató van alkalmazva (Gerichtsverfassungsgeselz 12. fejezel). * Ezek azok a főbb alapelvek, amelyeknek szellemében kívánja az Országos Birói és Ügyészi Egyesület az új birói és ügyészi szervezet reformjának megalkotását. Az egyesületnek 10 év óta vallott programmja ez. Nem mult el egy esztendő sem, hogy ennek a programúinak megvalósítása érdekében szóval és írásban ne küzdöttünk volna. Ismertük azt az igazságot, amelyet Buckle állapít meg nagy éleslátással az emberi művelődés történetéről írt nagy művében, azt t. i., hogy semmiféle nagy politikai mozgalom, semmiféle nagy reform akár a törvényhozás, akár a végrehajló hatalom terén soha és sehol sem indul ki a kormánytól. Mindig és mindenütt — mondja a hírneves angol író — bátor és szellemes gondolkodók javasolták a reformáló lépéseket, olyanok, akik a visszaéléseket és hibákat fölfedezve és föllárva, egyben meglelelő eszközöket is ajánlottak ellenük. Ennek ellenére azonban még a legfölvilágosultabb kormányok is még hosszú ideig tűrik a visszaéléseket és hibákat, nem alkalmazva az azok megszüntetésére javasolt eszközöket. Csak mikor a kívülről jövő nyomás oly erős, hogy engedni kell és a körülmények is kedvezők: akkor határozza el magát a kormány a reformra, mely ha valahára végre van hajtva, akkor a kormány elvárja a néptől, hogy csodálja bölcseségét és előrelátását, amellyel mindezt megalkotta. így lévén ez a valóságban, mi birák és ügyészek sem maradhattunk tétlenül az évek hosszú során át s nem maradhattunk tétlenek különösen akkor, midőn a kormány által ez év elején közzétett tervezetben a jelenleg fennálló és sok részben hibás szervezeti szabályoknak nemcsak összefoglalását, hanem azok állandósításának szándékával kerültünk szembe. Sem az. a tény, hogy a világháború sorsdöntő óráit éljük, sem az a körülmény, hogy évtizeden át elnökünk és vezérünk jelenleg az igazságügyminiszleri széket tölti be, nem ment föl minket az alól, hogy mindezeket az észrevételeinket a tervezetre megtegyük. Budapest, 1917. évi szeptember hó 15-én. Az Országos Birói és Ügyészi Egyesület nevében: Bubla Ferenc s. k. kir. ctiriai tanácselnök, társelnök A fenti előterjesztési egyesületünk a következő irat kíséretében nyújtotta át Crecsák Károly igazságügyminiszternek : Nagyméltóságú Igazságügyminiszter Úr! Az Országos Birói és Ügyészi Egyesület Nagyméltóságodnak, mint megalapítójának és elnökének vezérlete alatt tíz évig küzdölt, agitált és harcolt a birói és ügyészi kar erkölcsi és anyagi függetlenségének kivívása érdekében. Az Egyesület zászlajára, amelyet Nagyméltóságod lankadatlan energiájával lobogtatott mindig előttünk, a következő jelszavak voltak írva: külön státus, helyi időszaki előlépés, a bíróságoknak és ügyészségeknek a kormánytól minél teljesebb függetlenítése és a biróságok autonómiájának kiépítése. Nem tagadjuk, hogy éveken át a siker minden reménye nélkül küzdöttünk, gyakran a csüggedés vett erőt rajtunk, különösen a kicsinyhilűeken s különösen akkor, midőn az igazságügyi kormány 1914-ben, majd az 1916. év végén közzételte és szétküldötte törvénytervezeteit a birói hatalom gyakorlásáról, valamint a biróságok és ügyészségek szervezetéről. Mert ezek a tervezetek nemcsak hogy egyikét sem valósították meg azoknak a kivánságoknak, amelyek mindannyiunk lelkét, betöltötték, hanem határozottan reakciós szellemben akarják rögzíteni a fennálló szabályokat. Ekkor is Nagyméltóságod tartotta bennünk a lelket s hirdette szent meggyőződéssel, hogy eszméink valóra fognak válni, csak küzdjünk és dolgozzunk értük ernyedetlenül. Legjobb példával Nagyméltóságod járt előttünk, a mikor a f. év március havában egyesületi elnöki tanácsa által egy szűkebbkörű bizottságot küldetett ki a törvénytervezet megvitatására, ebben a bizottságban elnökölt s annak tagjai közölt a munkaanyagot szétosztotta. A bizottság június 11-én tartott utolsó ülésében az egyes előadók előterjesztése alapján letárgyalta az egész anyagot, megállapodott az összes kérdésekre vonatkozólag s megbízta az előadókat, hegy a törvénykezési szünet alatt készítsék el javaslataikat. Ezután nagy és örvendetes változás történt, amely nem remélt ütemben érlelte meg az eseményeket. Néhány nappal a bizottság utolsó ülése után új kormány alakult meg, amelyben Nagyméltóságod igazságügyi államtitkár lett s ez a körülmény egy csapásra megváltoztatta a helyzetet, mert tudtuk, hogy : Nagyméllóságod hű marad ahhoz a zászlóhoz, amelyet kibontott, És csakugyan az egyesület programmja kormányprogramul lett. Egész megilletődéssel hallottuk az országgyűlés előtt bemutatkozó új kormány elnökének ajkairól a következő szavakat: ((különös gondot kívánunk fordítani a birói szervezet végleges szabályozására oly irányban, hogy a külön birói státus visszaállításával, az időszaki helyi előlépés intézmények kiépítésével és a birói testülelek önkormányzati jogának kiterjesztésével a ,birói függetlenséget intézményesen megerősítsük)). És ugyanezeket a szavakat hallottuk Nagyméltóságodtól akkor, amikor egyesületünk néhány héttel ezelőtt Nagyméltóságodat már mint igazságügyminisztert üdvözölte. Amikor tehát ezek szerint egyesülelünk törekvéseit immár kormányprogramul alakjában látjuk megnyilvánulni, felmerülhet a kérdés : van-e szükség arra, hogy egyesületünk a régi kormánynak szervezeti javaslataival szemben álláspontját és kívánságait kifejtse Nagyméltóságoddal szemben, aki a mi törekvéseinknek az országban legjobb ismerője, sőt zászlóvivője volt. Erre a kérdésre az a válaszunk, hogy jelen memorandumunkat nem is azért készítettük el és adjuk be, mintha arra Nagyméltóságodnak egyénileg szüksége volna, hanem azért, hogy lerójjuk ezzel elsősorban a Nagyméltóságod által alapított egyesületünknek önmaga iránt való tartozását s hogy végre konkrét tervezet alakjában és megfelelő indokolással tárjuk az összes érdekelt és irányadó körök elé a mi kívánságainkat. Erős a bizalmunk, hogy ez a beadványunk nem fog a memorandumok szokott sorsára jutni, mert ha valaki, úgy Nagyméltóságod van elsősorban hivatva arra, hogy a birói és ügyészi szervezeti reformot a birói és ügyészi kar jogos kívánságainak figyelembe vételével megalkossa. Nagyméltóságod azzal búcsúzott egyesületünktől, hogy azokat a