Bírák és Ügyészek Lapja, 1917 (8. évfolyam, 62-70. szám)

1917 / 62. szám - A szent korona viselője - A nyugdíjazás törvényszerűségének birája

VIII. évfolyam. Melléklel a ((Jogtudományi Közlöny)) WlL evi x. szamaim Budapest, 1917 január ^ 10. 62. szám. BIRAK ES ÜGYÉSZEK LAPJA Az Országos Birói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője Felelős szerkesztő Dr. LÍNYI MÁRTON az egyesület titkára Kiadótulajdonos Az Országos Birói és Ügyészi Egyesület Szerkesztőbizottság : dr. SCHÜSTER RUDOLF a magyar kir. szabadalmi tanács elnöke, dr. DEGRÉ MIKLÓS budapesti kir. ítélőtáblai tanácselnök, dr. NIETSCHE GYŐZŐ a magyar királyi szabadalmi hivatal elnöke, dr. KOVÁCS MARCELL budapesti királyi Ítélőtáblai biró, dr. MENDELÉNYI LÁSZLÓ a magyar kir. Guria elnöki tanácsosa, dr. LÁNYI MÁRTON kir. törvényszéki biró, szerkesztő. Szerkesztőség: L Káth György-u. 20. ez. Kiadóhivatal: IV. Egyetem-utoza 4. ez. Megjelen havonként július és augusztus kivételével. Előfizetési dij: Egész évre 6 korona. Az egyesület tagjainak ingyen jár. A szent korona viselője. Ő Felségét IV. Károlyt Magyarország koronás királyát a magyar birói és ügyészi kar nevében hódoló tisztelettel és lelkesen dobogó szívünk egész melegével üdvözöljük. A megkoronázás ünnepélyes ténye megtörténvén, 0 Felsége, a mi legfőbb bíránk, a szent korona viselőjévé lett s ezzel és királyi esküjével a magyar királyi uralkodói jogok teljességét nyerte meg. A jogfolytonosság helyreállott és a mi birói eskünk, mely minket nemcsak 0 Felsége fenkölt személyéhez és legmagasabb uralkodóházához, hanem Magyarország alkotmányához is hűségre kötelez, változatlan teljességében áll fenn, mert a koronás király és az ő esküjével megerősített magyar alkotmány egymástól többé el nem választhatók. Á m. kir. Curia elnöke azokban a íelemelő szép szavaiban, melyekben Istenben megboldogult volt uralkodónk Elsó' Ferenc József gyászos elhunytáról a kir. Guria teljes ülésében 1916 november 22-én megemlékezett, annak adott kifejezést, hogy a szent koronára fátyol borult ugyan, de ezen a fátyolon keresztül ragyog a korona legszebb drágaköve: a magyar királyhűség. A fátyol 0 Felsége megkoronázásával immár lehullott s a magyar királyhűség ismét teljes fényében ragyog és egyesíti magában 0 Felségének, akinek trónraléptekor történt s a magyar alkotmány teljességének, Magyarország Ausztriával való teljes egyenjogúságának s a jog és törvény feltétlenül kötelező erejének elismerését tartalmazó legmagasabb kijelentései mindnyájunk szivét a legelső pillanattól fogva meghódították, fenkölt személyét és az ezredéves alkotmányunkhoz való törhetetlen ragaszkodásunkat. A magyar birói és ügyészi kar minden egyes tagja teljes tudatában van annak, hogy Ö Felségének vitéz hadserege mellett, mely országunk határainak és Szent István történelmi alapokon nyugvó birodalma területi épségének megvédésére van hivatva s amely ezt a hivatását épen a most lefolyó küzdelmes napokban dicső szövetségeseink hathatós segítségével fényes sikerrel teljesíti is, hogy e hadsereg mellett a magyar birói és ügyészi kar Ő Felségének mintegy második hadseregél, alkotja, melynek hivatása az, hogy szintén nehéz küzdelmek közölt és önfeláldozó készséggel segítségére legyen 0 Felségének abban, hogy megvalósítsa a törvény, jog és igazság uralmát és megteremtse azt a talapzatot, melyen a királyok birodalma nyugszik, mert.: J%stitiü Regnorum Fündufnentufn. A magyar birói ós ügyészi kar tagjai egy pillanatig sem kételkednek abban, hogy 0 Felségének nagy feladatok megoldására hivatott ez a második hadserege is jogos igényeinek megvalósulása tekintetében Ő Felsége legmagasabb támogatásában részesülni fog, hiszen ezek az igények nem korlátlanok, mert a magyar birói és ügyészi kar csak a kötelesség teljesítésében nem ismert soha korlátokat és jogos igényei mindenkor szerények, sőt nagyon is szerények voltak. Ezek az igények röviden összefoglalhatók a birói függetlenség teljes kiépítésének jogos követelményébe, melynek részletei nem sorolhatók fel ennek az üdvözlő szózatnak a keretébe s amely részletek a magyar birói és ügyészi egyesület működésének alkotják köztudomású célját. Ezek közölt és főleg a világháború okozta súlyos viszonyok között első helyen áll a külön birói státus megalkotása. A biró felelőssége korlátlan, a törvény szem előtt tartása mellett lelkiismeretes meggyőződését tartozik követni és minden párlszempont és magánérdek fölé emelkedve részrehajlatlanul eljárni. Amint hazánk bölcse Deák Ferenc oly szépen kifejezte, csak az viseli könnyen a felelősség terhét, akit sem a hatalom parancsszava, sem becstelen érdekek, sem hiúság és a pillanatnyi népszerűség vagy kegy hajhászása nem vezetnek. Aki megáll mint a szikla akkor is: si fractus illabatur orbis. Ennek a nagy felelősségnek viseléséhez, a birói hatalomnak 0 Felsége nevében való méltó gyakorlásához feltéllen erkölcsi és anyagi függetlenség szükséges. Ennek előfeltételei — sajnos — nincsenek minden irányban kielégítően megvalósítva s azok megvalósításáért a birói és ügyészi egyesület fennállása óta rendületlenül küzd. Reményleni merjük, hogy e küzdelmünk nem marad meddő. Mert szilárdul bízunk 0 Felsége fenköll személyében, bölcseséggel kapcsolatos erélyességében, bízunk a legelső magyar emberben, a mi koronás királyunkban és legfőbb bíránkban és üdvözöljük Ót legmélyebb hódolattal. Bubla Ferenc , . a ni. kir. Curia tanácselnöke. A nyugdíjazás törvényszerűségének bírája. Abban a kérdésben, hogy az állami tisztviselőnek és különösen az itélőbirónak akarata ellenére történi nyugalombahelyezése törvényszerű voll-e vagy sem, a polgári bírónak kell határozni. Ez az az alaptétel, amelyet alábbi fejtegetéseimben meg akarok okolni azzal az egynehány, habár csak sporadikusan felmerült határozattal szemben, amelyben a magyar joggyakorlat úgy látszik erről az alapról letért és arra a lejtőre lépett, amely elvezethet egyenesen : a birói függetlenség veszélyeztetéséhez; mert azzal tisztában kell lennünk, hogy amely időben egy olyan állandó joggyakorlat alakulna ki minálunk, amely oda konkludál, hogy a mi jogállapotunkban a nyugdíjazás törvényszerűségének a kérdése ki van vonva a rendes birói hatáskörből, abban az időben a pártkormányzat önkényétől fog függni, hogy a bírót akarata ellenére nyugalomba helyezze akkor is, ha a nyugalombahelyezésnek törvényes előfeltételei nem is forognak fenn. Lássuk a felvetett kérdésben mindenekelőtte azt, hogy tételes törvényeink ebben a kérdésben, hogy intézkedtek és hogyan intézkednek. Az 1885: XI. t.-c. 61. §-a arra a kérdésre zárt ki minden, úgy bírósági, mint más közhalósági eljárást, hogy az állami tisztviselőnek van-e ellátási vagy részeltelési igénye s hogy ezen igény mennyiben és meddig bir érvénnyeli; vagyis hogy beállotlak-e már a nyugdíjigényjogosultságnak feltételei. Az 1912 :LXV. t.-c. 120. §-a azonban már tovább megy és