Bírák és Ügyészek Lapja, 1916 (7. évfolyam, 52-61. szám)

1916 / 57. szám - A kényszeregyzségi ügyek első féléve a budapesti kir. törvényszéken

440 A felsorolt esetekből látnivaló, hogy az elmúlt esztendő' jog­gyakorlata éppenséggel nem volt meddő és hogy bár nem számos konkrét esetben, de a jogelvekben már érezhelni a háború hálását. Dr. Niische Győző a szabadalmi hivatal elnöke. A kény szeregyezségi ügyek első félévé a budapesti kir. törvényszéken. Az 4915 december 1-je óta hatályban levő csődön kívüli kényszeregyezségi eljárás eddigi rövid pályafutása bizonyára nem alkalmas még sokirányú alapos tanulság levonására, főleg ha figye­lembe vesszük, hogy a kényszeregyezségek próbaköve részben a lulajdonképeni kényszeregyezségi eljárás keretén kívül, a hitelezők egyezségszerinti lényleges kielégítésénél van, a kényszeregyezség lebonyolítása közben lámadó vitás kérdések pedig bírói döntés alá ezideig nem igen kerülhettek. Az intézmény nagy gazdasági jelen­tősége folytán talán mégsem érdektelen az első félév (pontosan: az 1915 december 1-től 1916 május 15-ig terjedő idő) adatail a székesfővárosra vonatkozóan megismerni. Eljárás megindítása iránti kérelem összesen 49 érkezett. Egyelőre nem következett be tehát a budapesti kir. törvényszéknek kényszeregyezségi ügyekkel túlhalmozása. Ennek legfőbb oka nyilván abban keresendő, hogy a kényszeregyezségi rendelet életbelépte (1915 dec. 1) után sem lehet hitelező kérelmére csődöt nyitni oly adóssal szemben, aki a háború folytán katonai szolgálatol teljesít (R. 71. §. 2. bek.) s így csődnyitással fenyegetés segélyével ily adóst hitelezői nem szoríthatják kényszeregyezségi eljárás kérésére. Előrelátható, hogy e lilalom megszűnte után (tehát valószínűleg csak a háború elmultával) a kényszeregyezségek száma tetemesen emel­kedni fog. A budapesti kir. törvényszék eddig a kényszeregyezségi ren­delet 57. §-a alapján (vagyis kényszeregyezségi eljárás megszüntetése folytán) még nem nyitott csődöt. Ilyképen a csődnyitások számának a megindított kényszeregyezségi eljárások számával egybevetése elég jól mutatja, vájjon mily mértékben igyekeztek menekülni a csőd elől a kényszeregyezségi eljáráshoz a fizetőképtelen adósok, tehát vájjon mennyire ment át az új eljárás a köztudatba. 1915 december 1-től 1916 május 15-ig csak 8 csődöt nyitott és 37 csődön kívüli kényszeregyezségi eljárást indított a buda­pesti kir. törvényszék. Ha még figyelembe vesszük, hogy a 8 meg­nyitott csődből 2-t vagyon hiány miatt kellelt megszüntetni és ezeket mint egyezségkötésre kilátástalan eseteket az összehasonlításnál el­hagyjuk, szembeötlővé válik, hogy az adósok fizetésképtelenségüket lehetőleg csődön kívül igyekeznek rendezni. A kép nem volna teljes, ha a csődnélküli megoldásnak a fizető­képtelen adós és hitelezői között bíróságon kívül kötött egyezséggel végbemenő módját a vizsgálódásból kihagynók. A bécsi hitelezői védegylet a velem közölt adatok szerint 1915 december 1-től '1916 május 15-ig Budapesten 12 bíróságon kívüli egyezségben vett részt. E védegylet kiterjedt érdekeltsége folytán föltehető, hogy az összes budapesti bíróságon kívüli rendezések száma nem lehet sokkal több. Megállapítható tehát, hogy 57 fizetésképtelenségi eset közül 12 (vagyis 21%) bíróságon kívüli egyezségre, 37 (vagyis 65%) pedig csődön kívüli kényszeregyezségi eljárás megindítására vezetett és esak 8 (vagyis 14%) eredményezett közvetlenül csődnyilást. , Érdekes az eljárás megindítása iránti kérelmek, visszautasítások (Rendelet 7. §. 1. bek.), egyezség-jóváhagyások és eljárás-meg­szüntetések számának egybevetése. Az eljárás megindítása iránti 49 kérvény közül visszaút a sí Ita­tott 10 (ezek közül 1 még nem jogerős), eljárás megindítására ve­zetett 37, megindítás előtti intézkedés van l-ben, elintézetlen 1. A 37 megindított eljárásnál jóváhagyott egyezség jött léire W-ban (ezek közül 6 egyezség-jóváhagyó végzés még nem jogerős), az eljárás elsőfokoh még folyik ií ügynél. Figyelmen kívül hagyva az eljárás megindítása előlli intézke­dést nyert és elintézetlen 1—1, továbbá az elsőfokon még folya­maiban lévő 11 ügyet, végül a 10 visszautasítást is, mely utóbbiak mint csupán a megszabott kellékek hiányának következményei, a kényszeregyezségi eljárás újból kérésének akadábául nem szolgálnak, azt látjuk, hogy a megindított és legalább elsofokúlag már be­végzett mind, a $6 eljárás Lény szer-egyezség létrejöttével feje­ződött be. A Rendelet félévi életbenléle nem igazolta tehát amaz aggályokat, melyek az egyezségi bíró éulcmleges jogkörétől a kény­szeregyezség létrejöttét féltették. A megindítóit és lecalább ^lsó'fokon már bevégzett ügyeknél a 48. §. 1. bek.-ben megkívánt többség minden cselben eléretvén, nyilvánvaló, hogy a hitelezők a csődlől erősen félnek s hacsak valami­képen lehet, csődön kívül igyekeznek menteni a menthetőt. Ugyanéi domborodik ki ama tényből, hogy 26 elsőfokú egyezség­jóváhagyó végzés közül csak 4-et támadtak meg felfolyamodással. Általában jellemző a lelfolyainodások csekély száma, ami any­nyiban mindenesetre hátrányos is, hogy a felsőbíróságnak a jog­gyakorlat irányítására kevesebb alkalma nyílik. A felebbvilelek eddigi eredménye: Eljárás megindítása iránti kérelmet visszautasító egy elsőbirói végzést megváltoztató, egyezségjóváhagyó 3 elsőbirói végzés ellen irányuló félfolya­modásoknak helyt nem adó és eljárást megszüntető 1 elsőbirói végzési megváltoztató kir. ítélőtáblai végzések. Legnagyobb érdeklődést természetesen az a kérdés kellhet, vájjon a kényszeregyezségek az egyezség hatálya, alá eső követelések mily kielégítéséi igérik: tehát főként a epiota, a tartozások kiegyen­lítésére megszabott haláridő és az egyezségi kötelezettségek biztosí­tása (pl. kezesség). Az elsofokúlag jóváhagyón 26 kényszeregyezség közül (csak 6 nem jogerős!) az egyezségi hányad: 1 cselben 5% 1 « 15« 5 « 25 « 7 esetben 30% 2 « 35« 5 « 40« °J esetben 45% 2 « 50« 1 « 80 « Az egyezségben megszabott teljesítési határidőket illetően a legalább elsofokúlag már jóváhagyott 26 kényszeregyezség közül: az eljárás befejezetté nyilvánításának a hivatalos lapban közzé­tételétől (néhány esetben a jóváhagyó végzés jogerőre emelkedésétől) számított 8—30 napot szab meg 9, 1 évet túl nem haladó részlet­fizetésekről rendelkezik 8, 1 évnél hosszabb ideig tartó részletfize­téseket enged 9 (e közül a részletfizetési összidőtarlam 2 évet csak még nem jogerős egyezségnél halad meg). Nem hiszem, hogy ez adatok megerősítenék ama kívánalmakat, melyek az egyezségi tartozások kiegyenlítésére fizetendő legkisebb hányadnak, valamint a tartozások kiegyenlítésére megszabható leg­hosszabb haláridőnek mielőbbi rendeleti megállapítása mellett itt-oll felhangzanak. A követelések egyezségszerű tényleges kifizetése már nem tar­tozván bele magába a kényszeregyezségi eljárásba, az adós a szabad rendelkezésérc bocsátott vagyonával esetleg úgy gazdálkodnánk, hogy a hitelezők végeredményben az egyezségibe kötelezett hányadokhoz sem jutnak, tehát új kényszeregyezség vagy csőd következik, mely csak az adósnak közben még inkább megromlott vagyoni helyzetére lámaszkodhatik. E veszély elkerülése céljából, különösen hosszabb teljesítési határidőt megszabó egyezségnél elsőrendű fontosságú, hogy az egyez­ségi kötelezettségekért fizetőképes személy (legtöbbször az egyezség financirozójá) mint kezes felelősségei vállaljon. A legalább elsőfokon már jóváhagyott 26 kényszeregyezségből csakugyan 23 készfizetőkezesség vállalás mellett jött létre. A kényszeregyezségi eljárás az adós üzletvitelét nem szünteti meg, csak korlátozza a hitelezők érdekeinek megóvása céljából. Ez átmeneti helyzet sok gyakorlati nehézséget rejl magában; gyors megszüntetése kívánatos. Nagy jelentőséget kell tehát tulajdonítani a kényszeregyezségi eljárás tartamának is. A már jogerősen elintézett 29 ügy közül az ügykönyvbe be­vezetés napjától számítolt tartam: nem voll löbb mint 1 hónap 9 esetben 1 c^c^ a. ͰSeros 1 J visszautasítások ««« «2« 1 « « « « « 3 « 14 « 3 hónapnál több volt 5 « Bár a tárgyalási időköz néhány nagyon bonyolult ügytől el­tekintve, a 30 napot nem igen haladta túl, elkerülhetetlen volt a kényszeregyezségi eljárás tartamának a harmadik hónapba benyúlása, mert a biró a tárgyaláson fölvelődölt adatok nyomán a Ren­delet 14. §-a alapján a tárgyalás megtartása után is gyakran bizo­nyítást kénytelen lefolytatni, mert továbbá az egyezség létrejötte érdekében sokszor nem lehel kitérni az első tárgyalás elhalasztása iránt előterjesztett kérelem teljesítése elől, tekintve, liögy a vagyonfelügyelői jelentést, az adós vagyonkimutatását és végleges mérlegét a hitelezők csak az első tárgyaláson ismerik meg, az adós is legtöbbször csak akkor áll elő esetleges ajánlat-módosítási hajlandóságával, ami az ajánlat mellett vagy ellen szavazás szempontjából újonnan megfontolandó helyzetté teremt a hitelezőkre nézve. A vagyonfelügyelői irásos jelenlésnek még az első tárgyalás elolt nyilvánossá léteiével: a kezelői irodában megtekintés megenge­désével, sőt eselleg kötelező többszörözése és az érdekellek részére kézbesítése által a halasztások mellőzhetők volnának. Ily célszerű

Next

/
Oldalképek
Tartalom