Bírák és Ügyészek Lapja, 1916 (7. évfolyam, 52-61. szám)

1916 / 57. szám - A kényszeregyzségi ügyek első féléve a budapesti kir. törvényszéken

440 A felsorolt esetekből látnivaló, hogy az elmúlt esztendő' joggyakorlata éppenséggel nem volt meddő és hogy bár nem számos konkrét esetben, de a jogelvekben már érezhelni a háború hálását. Dr. Niische Győző a szabadalmi hivatal elnöke. A kény szeregyezségi ügyek első félévé a budapesti kir. törvényszéken. Az 4915 december 1-je óta hatályban levő csődön kívüli kényszeregyezségi eljárás eddigi rövid pályafutása bizonyára nem alkalmas még sokirányú alapos tanulság levonására, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a kényszeregyezségek próbaköve részben a lulajdonképeni kényszeregyezségi eljárás keretén kívül, a hitelezők egyezségszerinti lényleges kielégítésénél van, a kényszeregyezség lebonyolítása közben lámadó vitás kérdések pedig bírói döntés alá ezideig nem igen kerülhettek. Az intézmény nagy gazdasági jelentősége folytán talán mégsem érdektelen az első félév (pontosan: az 1915 december 1-től 1916 május 15-ig terjedő idő) adatail a székesfővárosra vonatkozóan megismerni. Eljárás megindítása iránti kérelem összesen 49 érkezett. Egyelőre nem következett be tehát a budapesti kir. törvényszéknek kényszeregyezségi ügyekkel túlhalmozása. Ennek legfőbb oka nyilván abban keresendő, hogy a kényszeregyezségi rendelet életbelépte (1915 dec. 1) után sem lehet hitelező kérelmére csődöt nyitni oly adóssal szemben, aki a háború folytán katonai szolgálatol teljesít (R. 71. §. 2. bek.) s így csődnyitással fenyegetés segélyével ily adóst hitelezői nem szoríthatják kényszeregyezségi eljárás kérésére. Előrelátható, hogy e lilalom megszűnte után (tehát valószínűleg csak a háború elmultával) a kényszeregyezségek száma tetemesen emelkedni fog. A budapesti kir. törvényszék eddig a kényszeregyezségi rendelet 57. §-a alapján (vagyis kényszeregyezségi eljárás megszüntetése folytán) még nem nyitott csődöt. Ilyképen a csődnyitások számának a megindított kényszeregyezségi eljárások számával egybevetése elég jól mutatja, vájjon mily mértékben igyekeztek menekülni a csőd elől a kényszeregyezségi eljáráshoz a fizetőképtelen adósok, tehát vájjon mennyire ment át az új eljárás a köztudatba. 1915 december 1-től 1916 május 15-ig csak 8 csődöt nyitott és 37 csődön kívüli kényszeregyezségi eljárást indított a budapesti kir. törvényszék. Ha még figyelembe vesszük, hogy a 8 megnyitott csődből 2-t vagyon hiány miatt kellelt megszüntetni és ezeket mint egyezségkötésre kilátástalan eseteket az összehasonlításnál elhagyjuk, szembeötlővé válik, hogy az adósok fizetésképtelenségüket lehetőleg csődön kívül igyekeznek rendezni. A kép nem volna teljes, ha a csődnélküli megoldásnak a fizetőképtelen adós és hitelezői között bíróságon kívül kötött egyezséggel végbemenő módját a vizsgálódásból kihagynók. A bécsi hitelezői védegylet a velem közölt adatok szerint 1915 december 1-től '1916 május 15-ig Budapesten 12 bíróságon kívüli egyezségben vett részt. E védegylet kiterjedt érdekeltsége folytán föltehető, hogy az összes budapesti bíróságon kívüli rendezések száma nem lehet sokkal több. Megállapítható tehát, hogy 57 fizetésképtelenségi eset közül 12 (vagyis 21%) bíróságon kívüli egyezségre, 37 (vagyis 65%) pedig csődön kívüli kényszeregyezségi eljárás megindítására vezetett és esak 8 (vagyis 14%) eredményezett közvetlenül csődnyilást. , Érdekes az eljárás megindítása iránti kérelmek, visszautasítások (Rendelet 7. §. 1. bek.), egyezség-jóváhagyások és eljárás-megszüntetések számának egybevetése. Az eljárás megindítása iránti 49 kérvény közül visszaút a sí Itatott 10 (ezek közül 1 még nem jogerős), eljárás megindítására vezetett 37, megindítás előtti intézkedés van l-ben, elintézetlen 1. A 37 megindított eljárásnál jóváhagyott egyezség jött léire W-ban (ezek közül 6 egyezség-jóváhagyó végzés még nem jogerős), az eljárás elsőfokoh még folyik ií ügynél. Figyelmen kívül hagyva az eljárás megindítása előlli intézkedést nyert és elintézetlen 1—1, továbbá az elsőfokon még folyamaiban lévő 11 ügyet, végül a 10 visszautasítást is, mely utóbbiak mint csupán a megszabott kellékek hiányának következményei, a kényszeregyezségi eljárás újból kérésének akadábául nem szolgálnak, azt látjuk, hogy a megindított és legalább elsofokúlag már bevégzett mind, a $6 eljárás Lény szer-egyezség létrejöttével fejeződött be. A Rendelet félévi életbenléle nem igazolta tehát amaz aggályokat, melyek az egyezségi bíró éulcmleges jogkörétől a kényszeregyezség létrejöttét féltették. A megindítóit és lecalább ^lsó'fokon már bevégzett ügyeknél a 48. §. 1. bek.-ben megkívánt többség minden cselben eléretvén, nyilvánvaló, hogy a hitelezők a csődlől erősen félnek s hacsak valamiképen lehet, csődön kívül igyekeznek menteni a menthetőt. Ugyanéi domborodik ki ama tényből, hogy 26 elsőfokú egyezségjóváhagyó végzés közül csak 4-et támadtak meg felfolyamodással. Általában jellemző a lelfolyainodások csekély száma, ami anynyiban mindenesetre hátrányos is, hogy a felsőbíróságnak a joggyakorlat irányítására kevesebb alkalma nyílik. A felebbvilelek eddigi eredménye: Eljárás megindítása iránti kérelmet visszautasító egy elsőbirói végzést megváltoztató, egyezségjóváhagyó 3 elsőbirói végzés ellen irányuló félfolyamodásoknak helyt nem adó és eljárást megszüntető 1 elsőbirói végzési megváltoztató kir. ítélőtáblai végzések. Legnagyobb érdeklődést természetesen az a kérdés kellhet, vájjon a kényszeregyezségek az egyezség hatálya, alá eső követelések mily kielégítéséi igérik: tehát főként a epiota, a tartozások kiegyenlítésére megszabott haláridő és az egyezségi kötelezettségek biztosítása (pl. kezesség). Az elsofokúlag jóváhagyón 26 kényszeregyezség közül (csak 6 nem jogerős!) az egyezségi hányad: 1 cselben 5% 1 « 15« 5 « 25 « 7 esetben 30% 2 « 35« 5 « 40« °J esetben 45% 2 « 50« 1 « 80 « Az egyezségben megszabott teljesítési határidőket illetően a legalább elsofokúlag már jóváhagyott 26 kényszeregyezség közül: az eljárás befejezetté nyilvánításának a hivatalos lapban közzétételétől (néhány esetben a jóváhagyó végzés jogerőre emelkedésétől) számított 8—30 napot szab meg 9, 1 évet túl nem haladó részletfizetésekről rendelkezik 8, 1 évnél hosszabb ideig tartó részletfizetéseket enged 9 (e közül a részletfizetési összidőtarlam 2 évet csak még nem jogerős egyezségnél halad meg). Nem hiszem, hogy ez adatok megerősítenék ama kívánalmakat, melyek az egyezségi tartozások kiegyenlítésére fizetendő legkisebb hányadnak, valamint a tartozások kiegyenlítésére megszabható leghosszabb haláridőnek mielőbbi rendeleti megállapítása mellett itt-oll felhangzanak. A követelések egyezségszerű tényleges kifizetése már nem tartozván bele magába a kényszeregyezségi eljárásba, az adós a szabad rendelkezésérc bocsátott vagyonával esetleg úgy gazdálkodnánk, hogy a hitelezők végeredményben az egyezségibe kötelezett hányadokhoz sem jutnak, tehát új kényszeregyezség vagy csőd következik, mely csak az adósnak közben még inkább megromlott vagyoni helyzetére lámaszkodhatik. E veszély elkerülése céljából, különösen hosszabb teljesítési határidőt megszabó egyezségnél elsőrendű fontosságú, hogy az egyezségi kötelezettségekért fizetőképes személy (legtöbbször az egyezség financirozójá) mint kezes felelősségei vállaljon. A legalább elsőfokon már jóváhagyott 26 kényszeregyezségből csakugyan 23 készfizetőkezesség vállalás mellett jött létre. A kényszeregyezségi eljárás az adós üzletvitelét nem szünteti meg, csak korlátozza a hitelezők érdekeinek megóvása céljából. Ez átmeneti helyzet sok gyakorlati nehézséget rejl magában; gyors megszüntetése kívánatos. Nagy jelentőséget kell tehát tulajdonítani a kényszeregyezségi eljárás tartamának is. A már jogerősen elintézett 29 ügy közül az ügykönyvbe bevezetés napjától számítolt tartam: nem voll löbb mint 1 hónap 9 esetben 1 c^c^ a. Í°Seros 1 J visszautasítások ««« «2« 1 « « « « « 3 « 14 « 3 hónapnál több volt 5 « Bár a tárgyalási időköz néhány nagyon bonyolult ügytől eltekintve, a 30 napot nem igen haladta túl, elkerülhetetlen volt a kényszeregyezségi eljárás tartamának a harmadik hónapba benyúlása, mert a biró a tárgyaláson fölvelődölt adatok nyomán a Rendelet 14. §-a alapján a tárgyalás megtartása után is gyakran bizonyítást kénytelen lefolytatni, mert továbbá az egyezség létrejötte érdekében sokszor nem lehel kitérni az első tárgyalás elhalasztása iránt előterjesztett kérelem teljesítése elől, tekintve, liögy a vagyonfelügyelői jelentést, az adós vagyonkimutatását és végleges mérlegét a hitelezők csak az első tárgyaláson ismerik meg, az adós is legtöbbször csak akkor áll elő esetleges ajánlat-módosítási hajlandóságával, ami az ajánlat mellett vagy ellen szavazás szempontjából újonnan megfontolandó helyzetté teremt a hitelezőkre nézve. A vagyonfelügyelői irásos jelenlésnek még az első tárgyalás elolt nyilvánossá léteiével: a kezelői irodában megtekintés megengedésével, sőt eselleg kötelező többszörözése és az érdekellek részére kézbesítése által a halasztások mellőzhetők volnának. Ily célszerű