Bírák és Ügyészek Lapja, 1916 (7. évfolyam, 52-61. szám)

1916 / 55. szám - Járulék figyelembe vétele az érték megállapításánál - A bírósági könyvtárakról

427 A bíráknak, egyeséktől eltekintve, a kiknek magánvagyonából erre lelik, a pár szükséges kézikönyvön kívül semmiféle néven nevezhető szakkönyvtára nincs. A rendszeres igazságügyi és bírósági könyvtárakra nézve pedig csupán az újabb időben laláhink intézkedéseket. Ez intézkedések értelmében az igazságtigyminiszteriumbaii és a minisztérium felügyelete alá tartozó bíróságoknál a következő könyvtárakat találjuk: I. Az igazságiigvniini.szterimn könyviára. H. A királyi Ítélőtáblák könyvtára.* III. A királyi törvényszéki könyvtárak. A királyi járásbirósági könyvtárakrój még alig van gondoskodás. A fogházak, börtönök és fegyliázak, valamint a letartóztatási intézetek könyvtárával ezúttal nem kívánok foglalkozni. Az ügyészségi könyvtárakra vonatkozóan rendelkezésekel nem kaptam. Ezek az irodaátalányból való* beszerzés által gyarapodnak, Dicséretreméltó jelenség," hogy az ügyészségek könyvtárai aránylag szépen fejlődnek j a kii*, ügyészségeknél mindéi* irányban tapaszlalbató ((jobb berendezés)) értékes részéhez tartozunk. Az igazságügyininiszterium könyvtárában levő munkák az igazságügyi jogalkotás czéljairá szolgálnak. Az igazságügyníiniszterium könyvtárának első nyomtatot! czimjegyzéke 1 <S88. évben jelent meg. lí jegyzék szerint a könyvtár 1300 műből állolt. A könyvtár szakszerű rendezéséi dr. Málhé Sándor egyetemi könyvtárőr 1<SS(J. évben foganatosította s a kaia'ógusba 1532 művét vett föl. E könyvtár kezelésével az 1896. évi décz. 1-én kelt 4840. í. % % számú rendelet Lányi Bertalan min. tanácsosi bízta volt meg, a ki a törvényelőkészítő osztály vezetője volt s így a könyvtár ez ösztálylyal szoros kapcsolatba hozatott. Az átadás alkalmával a könyvtár teljes czím jegyzéke is elkészíttetvén, megállapítási nyert, hogy a könyvtár 1898. évi szept, I -én 5öil müvet tartalmazott 12,761 kötélben. E könyviárt az J SUT. évi márcz. 4-én 1380*0/1897. I. M. sz. a. kiadott könyvtári szabályrendelel szerjnl kezelik. A könyvtár az igazságügyriiiniszteriuni személyzetének áll rendelkezésére, de az osztályfőnök engedélyével más is basználbalja. A könyvtári helyiség olvasásra is használható. A könyvtárban volt szakok szerint: a) hazai büntetőjog 98 rníí 105 kötélben, aa) külföldi büntetőjog í)lí) mű 1095 kötetben; b) hazai magánjog 145 mű 181 kötetben, Ub) külföldi magánjog 843 mű 1260 kötetben; c) hazái perjog 118 mű 152 kötetben, re) külföldi perjog 550 mű 654 kötetben. Azóta ez a könyvtár óriási mérvben szaporodott. Az 1908. évi adatok szerint az igazságügyminiszleriuni könyvláva 12,761 kötélről 18,092 kötetre növekedett. Ma ez a szám is jóval többre rúg! Az igazságügyminiszterium az összes magijai' szaklapokon kívül 30 külföldi szaklapot is járat. Eme joganyag mellett rendelkezésre állónak tekinthetjük a budapesti összes nyilvános könyvtárakat is. II. A királyi Ítélőtábláknak az 1891: XVII. L-cz* folytán történi deczentralizácziója kö vétkezi ében gondoskodni kelleti, hogy a budapesti és marosvásárhelyi királyi Ítélőtáblák mellett a többi táblák is megfelelő szakkönyvtárral láttassanak el. E czélból a m. kir. igazságiigyniiniszler úr 1891. é\\ febr. bó 24-én kell 6347. 1. M. számú rendéletével intézkedett s a törvényhozás az 1891. évi állami költségvetés keretében, a marosvásárhelyi és budapesti táblák kivételével, ezer-ezer, összesen 9000 forihtot, azaz 18,000 koronái engedélyezett a táblai könyviárak czéljára. A könyviárak gyarapításáról az igazságügyi kormány évről-évre a dologi kiadások keretében gondoskodik. A kolozsvári királyi ítélőtábla könyv tár szabályzatának ccjegyzeb) rovata szeriül a táblai könyvtári átalány évenkint 1200 korona. Azt, hogy az egyes királyi lábiák hány műből álló könyvtárral rendelkeznek, nem Indiain mégállapítani, de egy páral ismerek és azokról elmondhatom, hogy a letelt időt tekintve, nagyon szépen gyarapodtak.* III. A királyi törvényszéki könyvtárak alapját az 1889. évi jan. 9-én kell 108. I. ML E. számú rendelet vetette meg. Eme rendelet kezdősorai így szólanák : «A tudományos jogirodalom nélkülözhetetlen segedszere a gyakorlati jogéletnek. Az e. /'. bíróságok egyes tagjai azonban, főleg a vidéken, hol nagyobb könyvtárak rendelkezésre alig * A kolozsvári királyi ítélőtábla könyvtárának állaga 1918 decz. hó 31-én ti884 tlrb 40,:i77 K 14 fillér értékben, a mi a dotáczióhpz viszonyítva igen szép eredmény. E könyvtár az e czélra berendezett szép könyvtár-teremben teljes szakszerűséggel lett beosztva és gondosan kezelve. A beszerzett munkák a jogirodalom legkiválóbb műveiből lettek kiválogatva. A vezetőségei csak dicséret illetheti. állanak, csak kivételesen vannak abban a helyzetben, hogy a jogirodalom kiválóbb termékeit megszerezhessék és így a tudomány haladásával lépést tarthassanak. Elutasühatatlan feladatomul tekinteni tehát legalább alapfii vetni meij a törvényszéki könyvtárak intézményének.* Ennek folyományaként lellek a királyi törvényszéki könyvtárak rendszeresen beállítva s 1888 óta az évenkint engedélyezni szokoll 400 800 koronából gyarapítva. Azl azonban, hogy rendszeres törvényszéki könyviárak lennének, talán még ma sem mondhatjuk minden kivétel nélkül. Nem a kritizálás czélzala vezet- hanem a tárgyilagos ismertetés. A saját tapasztalatom alapján, állítom, hogy ma is vannak törvényszékek- a hol a könyvtárt az irodaigazgató vagy irnok kezeli. Bocsánatot kérek, de a jogirodalomban való tájékozódás nélkül könyviári szakszerűen kezelni teljes képtelenség.* A megrendelések körül sem tapasztalható a inegkiv ánlaló gondosság s ez az oka, hogy a törvényszéki csekély könyviári átalány nem a kívánt körültekintéssel lesz fölhasználva. Ezért a könyvszekrényelsbeu vannak ugyan bekötöli nyomtatványok, de nincsenek értékkel bíró szakmunkák. Különös, hogy a szerény monografikus irodalomra súlyt nem igen helyeznek, hololt a szakkönyvtárakban ezt kell különös gonddal gyűjteni. Kézikönyve van igen sok bírónak. Gyűjteményes munkákat is vesznek az egyesek. Sőt újabban az igazságtigyminiszteriúm a gyűjteményes munkák javarészéi a saját alapja terhére a törvényszékeknek meg is küldi. Teljesen czéltahn tehát a törvényszéki könyvtárukat kézikönyvekkel és gyűjteményes munkákkal megtömni V, helyett olyan munkákra kell irányítani a figyelmet, a melyek az egyes jogi szakokban irányi szablak vagy egyes kérdésekel behatóan tárgyalnak. A könyvtárak helyes fölszerelésénél nem mellőzhetők a technika, kereskedelem, ipar és mezőgazdaság körélte vágó ismeretterjesztő munkák sem. A bírónak az óriási lépésekkel haladó gazdasági kérdésekben ezek nyújtják az első tájékoztatói s ezek felhasználásával a szakériói bizonyítást képes lesz helyes irányban vezetni. Igen sok apró kérdésben ezek ismerete mellett a szakértők iijényhevétele is mellő'zhetp, (Lásd: Mesterségek szótára.) A köztudomású lények ilyen különös szakirodalom révén is terjednek, a mitől a bírónak nem szabad elzárkóznia. A jogi továbbképző tanfolyamok egyenesén ezl az irányi képviselik.** Ha tehát az igazságügyi kormány helyes érzékkel reámutat a kívánalmakra, akkor az egyes törvényszékek ((lovábhképzeiu bírái hassanak oda, hogy a törvényszéki könyvtárak a tanfolyamon megbeszéli thémákról szóló könyvekkel is felszereltessenek. Gondolatom szerint, a miként a gimnáziumok könyvtárainak fejlesztéséről nagy körültekintéssel gondoskodnak, úgy kell minden egyes törvényszék könyvtáráról gondoskodni. A könyviárak szakszerű berendezéséi, a mái' jelzett szempontokon fölül a jövő generatiójának képzése Is megköveteli. Nem elméleti tudósok képzése lebeg az én szemein elölt sem, hanem csak az, hogy a gyakorlali biró legyen tájékozódott a fejlődésről és a fejlődést képviselő jogirodalmi munkákról. E nélkül a valóban vitás kérdések sok gyötrelmei, túrsas bíróságoknál hiábavaló eszmecserét idéznék elő. A 6,7400 913. 1. M. sz. rendeletnek a gyakorló órákra vonatkozó rendelkezései (32 40. §§.) megkövetelik, hogy a kir. törvényszéki könyvtárakban a magyar folyóiratok hibátlan példányúi és a legkiválóbb munkák rendben legyenek. A vonatkozó rendelet az 1913: Üli. l.-cz. 14. §-ára támaszkodva rendeli: a Az összejöveteleknek az u czélja, hogy azokon a joggyakorlaton levők elméleti és gyakorlati kiképzése a jogfejlődés újabb eredményeinek, vitás kérdéseknek és jogeseteknek megbeszélése útján és más allcalmas módon előmozdíMassék.» Ehhez okvetetlenül szükség van egy jól felszereli könyvtárrá. Az ifjú generáczió ma teljés felkészültséggel kell, hogy a biró önálló működéséi megkezdje. A mit, régen a gyakorlat állal lehelen elérni, azl ma a továbbképzés útján kell pótolni, * Egyik törvényszéki könyvtár kezelője, a ki lörvény széki jegyző, abban a véleménybon van, hogy a nagy gonddal szerkeszleLl kiváló folyóiratunk, a Jogállam nem érdemli meg a bekö'letést. ** Az igazságügyi -kormány az ls<)7:XXXV. t.-cz. íj. §-a értelmében az országgyűlés elé tcrjeszteU jelenlésben is megemlékrzeU e tanfolyamokról. Az 191 f. év őszén tartott tanfolyamon °2ö biró és 11 iigvész, az 1912; évi tanfolyamon szintén °2;i vidéki Kró és 11 ügyész vett részi (1.912; évi jelentés). A III. jog- és államtudományi továbbképző tanfolyamot 1913. év őszén tartották meg s ezen is ugyanannyi biró és ügyész vett részt; a budapestiekéi nem számítva. A IV. tanfolyam megtartását a közbejött báború megakasztotta. Eoftek érdekességét növelte volna, bogv a háromhetes tanfolyamból egj bélen ál Kolozsvárit működtek volna az előadók. Kísérlet leli volna a tanfolyam decentralizálására. Reméljük, hogy ez a nagysikerű akczió nem fog abbanmaradni.