Bírák és Ügyészek Lapja, 1916 (7. évfolyam, 52-61. szám)

1916 / 52. szám - A bíró a törvényhozásban - A Curia büntető gyakorlata az 1915. évben

VII. évfolyam. MeueKLet a «Jogmaomanyi n.oziony» ivio. cui o. szuiuauuz. Budapest, 1916 január 9. 52. szám. BIRAK ES ÜGYÉSZEK LAPJA Az Országos Birói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője Felelős szerkesztő Dr. LÁNYI MÁRTON az egyesület titkára Kiadótulajdonos Az Országos Birói és Ügyészi Egyesület Szerkesztőbizottság : dr. SCHUSTER RUDOLF a magyar kir. szabadalmi tanács elnöke, dr. DEGRÉ MIKLÓS budapesti kir. Ítélőtáblai tanácselnök, dr. NIETSCHE GYŐZŐ a magyar királyi szabadalmi hivatal elnöke, dr. KOVÁCS MARCELL budapesti királyi Ítélőtáblai bíró, dr. MENDELÉNYI LÁSZLÓ a magyar kir. Curia elnöki tanácsosa, dr. LÁNYI MÁRTON kir. törvényszéki biró, szerkesztő. Szerkesztőség : I. Káth György-u. 20. sz. Kiadóhivatal: IV. Egyetem-utcza 4. sz. Megjelen havonként július és augusztus kivételével. Előfizetési drj: Egész évre 6 korona. Az egyesület tagjainak ingyen jár. A biró a törvényhozásban. A legutóbbi főrendiházi kinevezésekben is hiába kerestük: a Inról, pedig az alkalom meg volt erre adva annak folytán is, hogy a budapesti kir. Ítélőtáblának nagyérdemű volt elnöke, aki hivatalánál fogva tagja volt a főrendiháznak, nyugalomba vonult. Meghívták ez alkalommal a főrendiházba a gyári ipar, a kereskedelem, a tudomány és a sajtó egy-egy érdemes képviselőjét, de elmulasztották ezt az adott alkalmat is felhasználni arra, hogy az 1885. évi VII. törvényezikk 5. §-a alapján a főrendiházba élelhossziglanra kinevezendő tagok sorában helyet adjanak a birói kar valamelyik tagjának is. A bírót a törvényhozásban tehát ügy látszik, nem látják szívesen ezentúl sem. Egyesül elünknek 1912. évi október 6-án Nagyváradon tartott közgyűlésén reámutattam arra a fonák állapotra, amely a tényleges szolgálatban levő bírót a képviselőházból egyenesen kizárja, a főrendiházba pedig meg nem hívja. Kifejtetlem és reámutattam ezzel az alkalommal arra, hogy a tényleges szolgálatban levő birót a képviselőházból a törvény zárjaki, kimondván az 1869. évi IV. t.-cz. 8. szakasza azt, hogy a biró nem lehet egyszersmind országgyűlési képviselő, az összeférhetlenségről szóló 1901. évi XXIV. t.-czikk 1. §-a pedig azt, hogy országos képviselő nem viselhet oly hivatalt, a mely a kormány kinevezésétől függ és fizetéssel jár. A főrendiházba pedig a birói karnak azon néhány tagján felül, a^kik az 1885. évi VII. t.-czikk 4. szakasza és az azt kiegészítő későbbi törvényes rendelkezések értelmében az általuk' viselt hivatal alapján tagjai a főrendiháznak — az idézett törvény 5. szakasza alapján kinevezendő tagok sorába, a törvénynek most már 30 évi fennállása óta soha egyetlen egy tényleges szolgálatban levő birót sem hivtak meg. Reámutattam továbbá arra, hogy más e tekintetben az állapot más államokban. Reámutattam arra, hogy a birói elem a világ minden parlamentjében megfelelően képviselve van és a kormányhoz ebben a kérdésben intézett előterjesztésünkben részletesen is kiemeltem, hogy az idő szerint az osztrák Reichsralhnak például 20 lényleges, szolgálatban levő, a német birodalmi Reichstagnak pedig 50 tényleges szolgálatban levő birói tagja volt és hogy Ausztriában, Poroszországban, Bajorországban, Szászországban, Baden és Hessenben például a birói állást nemcsak hogy nem tartják összeférhetetlennek a képviselői állással, hanem a bírónak országgyűlési képviselővé választását egyenesen elősegítik azáltal, hogy a birót arra az időre, a melyen át képviselő, szabadságolják ugyan, de megkapja rendes illetményeit, jóllehet egyes államokban képviselői díjakat is kap. Ezekhez — a rendelkezésemre álló adatok alapján — hozzátehetem, hogy Poroszország képviselőházának a többek között a porosz birói egyesületnek ez idő szerinti elnöke is tagja, hogy továbbá az osztrák urakházának ma tényleges szolgálatban levő nyolcz biró tagja van, a kik nem állásuknál fogva, hanem személyes meghívás alapján tagjai az osztrák urakházának; négy biró tagja van továbbá a porosz urakházának és ugyancsak két biró tagja a bajor első kamarának és egy biró tagja a szász első kamarának is. Nagyváradi felszólalásomban kutattam az okát is annak a ferde felfogásnak, a mely a birót a magyar parlamentből kizárja és azt csakis abban a rettentő nagy tévedésben találhattam meg, a mely a bírótól mint az államkormány által kinevezett tisztviselőtől a törvényhozás függetlenségét félti. Es akkor reámutaltam arra a furcsa okoskodásra, a mely egyrészt az alkotmány biztosítékának tekinti azf, hogy a független biró halósági körébe utalandó minden olyan kérdés, a mely az egyénnek a kormányhatalomhozi viszonyában annak jogait érintheti, másrészt pedig ettől az eszerint a kormányhatalomtól függetlennek tekinteti bírótól, a törvényhozás függetlenségét félti azon feltevés alapján, hogy ez a kormány által kinevezett biró, a kit az Ő bírósági hatásköréhez utalt egyes konkrét esetekben is annyira függetlennek tart, hogy az egyes és a kormányhatalom közti vitás kérdések elbírálását nemcsak hogy nyugodtan reábízza, hanem ezt egyenesen alkotmánybiztosítéknak tartja, azért, mert a kormányhalalom előterjesztése folytán nyeri el kinevezését, nem fogja tudni a kormánytól függetlenül teljesíteni törvényhozói kötelességét. Birói függetlenségében tehát feltétlenül megbíznak, törvényhozói függetlenségében ellenben kételkednek. Hát az ilyen furcsa okoskodás nemcsak azt tanúsítja, hogy minálunk a logika is a szerint érvényesül, mint a milyen szempontból alkalmazzák, de tanúsítja azt is, hogy a mikor >az összeférhetlenségi törvényt megalkották, csak az egy összlétszámba foglalt lisztviselők helyzetét tartották szemük előtt; és mert elég szerencsétlenül akkor már belekapcsolták a birót is abba az összlétszámba, hát benne is nem a független birót látták, a mikor a törvényhozás függetlenségét kívánták biztosítani, hanem látták azt az ő külön birói statusából kimozdított tisztviselőt, a ki az erdőfelügyelő és a pénzügyőri biztos melleit abban a tisztviselői összlétszámban csakugyan nem igen látszott alkalmasnak a törvényhozás függetlenségének a biztosítására. Csakhogy, ha valamivel mélyebben merültek volna bele annak a kérdésnek a vizsgálatába, hogy a független biró veszélyeztetheti-e a törvényhozás függetlenségét, akkor bizonyára nem zárták volna ki á független birót a törvényhozásból, hanem ha már valahonnan ki kellett zárni, kizárták volna a tisztviselői összlétszámból és visszaállították volna a külön birói statust, a melynek visszaállítása már ebből a szempontból is nemcsak indokolt, hanem egyenesen parancsoló szükség. Ha pedig a fent előadottak szerint a független biró nemcsak hogy nem veszélyezteti a törvényhozás függetlenségét, hanem állásának függetlenségénél és a kormányhatalommal szemben is egyes esetekben birói halaimat gyakorló liszténél fogva egyenesen kizárja annak feltevését, hogy a törvényhozás birói tagja törvényhozási működésében a kormányhatalom bármilyen csekélymérvű pressziója alatt