Bírák és Ügyészek Lapja, 1915 (6. évfolyam, 43-51. szám)
1915 / 46. szám
356 elvéleli tárgyaláson való lámaszthatóságál megtiltaná és a mely azt rendelné, hogy merő formalismosból mesterségesen nyújtsuk a pereket, a Pp.-ben annak legfigyelmesebb átolvasása után sem tudok felfedezni, ellenben majdnem minden intézkedéséből azt olvasom ki, hogy szakítani akar a formalismusokkal és érvényre akarja juttatni a jó igazságszolgáltatás legfőbb atributumát, t. i., hogy az anyagi igazság minél kevesebb költséggel és minél gyorsabban érvényre juthasson. Én tehát ((minden kétséget kizárónaks tartom a legis ratio alapján a törvényhozónak azt az akaratát, hogy a perfelvételi tárgyaláson igenis lehet viszonlkeresetét támasztani. Nem válik ezzel a perfelvételi tárgyalás érdemleges tárgyalássá s nem is fog olt egyéb történni, minthogy egy halárnapon kél perfelvételi tárgyalás tartalik, t. i. a kereseté és az arra nézve előterjesztett érdemleges alperesi ellenkérelemmel kapcsolatban előadott viszonikereseté. Megtörténik mind a kellőre nézve az a caesura, a melyei követhet az érdemleges tárgyalás. Hogy mi ebben a törvénytelenség, azt nem tudom megérteni, ellenben azt gyakorlati példával tudom kimutatni, hogy az ellenkező álláspont vezethet a törvény világos rendelkezéseinek megsértésére s azok érvényesülésének leheletlenné télelére. Tegyük fel pl;, hogy a felperes bizonyos dolog kiadása iránt indít keresetei azon az alapon, hogy ő azt az alperestől megvette. Az alperes elismeri, hogy a dolog megilleti a felperest, de állítja, hogy a vételárból a felperes bizonyos összeggel még hátralékban \an. Hogyan fog érvényesülni a kél fél álláspontja, ha az alperesnek megengedjük, hogy a perfelvételi tárgyaláson már előterjeszthesse viszonlkeresetét és az esetben, ha ezt nem engedjük meg. Az első esetben az alperes el fogja ismerni a keresetbe veit jog fennállását, de e mellett előadja a hátralékos vételárra vonatkozó viszonlkeresetét is (a Pp. 189. §. alapján összefüggés okából megleheti), a melyre a felperesnek módjában van nyilatkozatát megtenni, de ha nem tudna is informatio hiányában azonnal nyilatkozni, az alperes mindenesetre elérte azt, a mihez törvényes joga van, hogy viszonlkeresetét támasztott a felperes állal folyamatba tett eljárás keretében. A helyzet ezekulán ágy fog alakulni, hogy a bíróság a keresetre nézve az elismerés alapján a Pp. 390. §. alapján ítéletet fog ugyan hozni, de a viszontkeresetni nézve ki fogja tűzni az érdemleges tárgyalást. Ellenben ha a perfelvételi tárgyaláson a viszontkereset nem terjeszthető elő, a helyzet úgj alakul, hogj az elismerés következtében a 390. §. alapján meg kell hozni a végítéletet s az eljárás ezzel be van fejezve és az alperes elültetett attól a törvényes jogától, hogy viszonlkeresetét támaszthasson. Vagj pedig arra kényszerítjük, hogy tagadja meg a keresetbe vett jogot és raktározza el elismerését az érdemleges tárgyalásra, a mi pedig a üí. §. állal tiltott cselekmény, mert csuk így akadályozhatja meg a végítélet hozatalát és leheti lehetségessé, hogy érdemleges tárgyalásra kerüljön a dolog, a hol azután elismerésének kiraktározása mellett előterjesztheti viszonlkeresetét és módot ad a bíróságnak arra, hogy mindezekéri a Pp. iil-2. §-a alapján megfelelő pénzbírsággal jutalmazhassa. Ezek után csak annyit kívánok még megjegyezni, hogy az az álláspont, a mely — miként a felhozott példa mulatja — oda vezet, hogy az alperes törvényes jogát csak a törvényben tiltott cselekmény útján gyakorolhatja, szerény nézetem szerint cabsolut bizonyossággal)) mindennek mondható, csak olyannak nem, mint a mely «a törvényhozó minden kétséget kizáró akaratának)) megfelel. Ennek belátása ezéljából nincs szükség «a törvény imperativ rendelkezéseinek tökéletes negligálására)) és «sajál külön perjogi szabályok önkényes felállítására*, hanem csupán annak figyelembe vételére, a mii a nagy római jogász úgy fejezeti ki: scire leges non est verba earum lenere, sed vim cl polestatem.* Dr. Borsos Endre, budapesti kir. törvényszéki bíró. * csak íjjeiies kollega köve'kező lé\édeseire kell rániu'atiiuiik: a) «A viszontkereset nem tarlozik az új keresel fogalmi körébes. Utóbb azoaban elismeri, bOj'y alperes is támaszthat új keresetet. Vajjou az alperes KÓRHÁZUNK. Vörös Kereszt kisegítő 50 ágyas kórházunkban 1915 márezius hóban lld és 1915 április hóban 101 sebesült katona nyert ápolást és ellátást. A betegnapok száma márezius hóban 1612-öt és április hóban 1516-ot tett ki. Kórházunk részére újabban a következő adományok folytak be : Horváth Géza kir. közigazgatási biró _ - 57-— Hraun és Fleischmann czég - - 60-— Vojtkó Miksa járásbiró - _ - 20-— Dr. Osvald István táblabíró . - - - 20-Schmidt I. kúriai irodatiszt — Ifj. Pazár Zoltán - _ _ - - 1<M Pazár Géza .. ... _ .... _ — ~ — — — — 8'— Pestvidéki kir. törvényszék gyűjtése 136*— Ehhez a gyűjtéshez hozzájárultak: 20 koronával: dr. Félix Antal; 10 koronával: dr. Hunyor László, Bánó József, dr. Hajós Géza, Sebestyén Ödön; 5 koronával: Bakóczy Islván, Kozma Aladár, Dimsits Sándor, dr. Sziberth István, dr. Bolemán Géza, dr. Kecskés Gábor, dr. Báth-Végb István, dr. Csengey Miklós, JandI Kálmán, Neuberger Aladár, dr. Nagy Iván; 3 koronával: Kerese Gábor, dr. Zimburg Arthur, Arday Barnabás, dr. Videczki János, Olvashatatlan ; 2 koronával: dr. Csaba Ágoston, Balog Béla, Olvashatatlan. Szalay Dezső jbiró... _ _ . _ ... _ _ ... .... 10"— Kovács M. jbiró ... _ _ _ „ — . — — 5-— Dr. Vecsey Gyula jbiró 20-— A budapesti kir. ítélőtábla (dr. Nitsche Győző gyűjtése) _. 80"— Ehhez a gyűjtéshez hozzájárultak: 10 koronával: dr. Schermann Islván, dr. Gallia Béla, Udránszky Sándor, Szekeres Sándor, Adám György, Endler Miklós, dr. Kecskeméti Emil, dr. Nitsche Győző. Nagyszebeni osztály küldeménye ... 18 63 Nagyszebeni törvényszék és ügyészség _ __ _ _ 54-26 IX. ker. elöljáró-helyettes 10-— Budapesti kir. törvényszék gyűjtése (dr. Juhász Andor kúriai biró útján) _ ... ... „ „_ _ _ 497-— Ehhez a gyűjtéshez hozzájárullak: 50 koronával: dr. Juhász Andor; 40 koronával: dr. Mándi Ede ; 30 koronával: Kovács Gusztáv ; 20 koronával: dr. Párvy Arvéd; 10 koronával: dr. Vályi Sándor, Kéri Miklós, dr. Jászoly Mihály, dr. Schlauch Lajos, dr. Bajkay Endre, dr. Vida Zoltán, dr. Fődi Károly, dr. Matzke Károly, dr. Berger Bezső, dr. Tholt József, dr. Neuhold Ferenez, dr. Balázs Emil, dr. Makay Dezső, dr. Mayer Géza, dr. Philippy Ödön, dr. Suloky István, dr. Benda Béla, dr. Fenes Ferenez, dr. Schwicker Bichárd, dr. Hlaváts Béla, dr. Frenreisz Frigyes, dr. Téry Tivadar, által támasztott új kereset nem esik a viszontkereset fogalma alá ? Mindenesetre ; mert a viszontkereset nem egyéb, mint az új keresetnek egyik faja : az alperes állal támasztott új kereset. Itt is ajánlom a Pp. 389. §-ához fűzött min. indokolásnak, valamint Gaár «Magyar Pp. magy.» I. köt. 168. lapjának az elolvasását. b) «A Pp. imperativ rendelkezései az érdemleges tárgyalást magán a perfelvételi tárgyaláson mindenesetre kizárják*. Tessék elolvasni Magyary fentidézett munkájának !J09-ik lapját. c) Gyenes szerint «az az argumentum, hogy a perfelvételi tárgyalásnak rendszerinti tárgya éppen a kérelmek előterjesztése, magával a törvénynyel ellentétben áll». Utalok a Pp. 178. és 185. §-aira. Igaz, hogy a 220. §. szerint az érdemleges tárgyalás is a kérelmek előadásával kezdődik. De nyilvánvaló, hogy ez már csak ismétlése vagy kiegészítése, módosítása a perfelvételi tárgyaláson már előterjesztett kereseti kérelmek és ellenkérelmeknek. Egészen új kereseti (viszontkereseti) kérelmeket is elő lehet az érdemleges tárgyaláson terjeszteni; de ez csak nem argumentum a mellett, hogy ezeket a perfelvételi tárgyaláson nem lehet előterjeszteni. d) «A törvényhozó az új kereset, illetőleg a viszontkereset támasztásának még a motívumát is csak a bizonyítási eljárás befejezésével látja felmerülhetőneb). Nagy félreértés! A kérdéses motívum — a keresetváltoztatási tilalom enyhítése — csak a felperes új keresetére, vagy pedig az alperesnek arra az új viszontkeresetére vonatkozik, melylyel a már korábban előterjesztett viszontkeresetétől eltér. De az első alperesi viszontkeresetnek semmi szüksége sincs erre a motívumra! Eddig is létezett; és eddig is más volt a motívuma. e) «Az, hogy alperes viszontkeresetét írásból olvassa fel, a kereset szóbeli előadásának a törvényben gyökeredző sarkalatos elvével homlokegyenest ellenkeznék tehát röviden: törvénytelen perbeli cselekmény lenne». Tehát a Pp. 178. §-ának negyedik bekezdése törvénytelen perbeli cselekményt ír eló ! ? f) Befejezésül utalunk a Pp. 178. §. min. indokolásának negyedik bekezdésére és Jancsó id. munkája L k. 420. lap DL sz. fejtegetéseire, melyek a vitás kérdést, félreértést kizáró módon, eldöntik. Dr. Kovács Murczel.
