Bírák és Ügyészek Lapja, 1915 (6. évfolyam, 43-51. szám)

1915 / 51. szám

396 A Pp. nem követi ezl a formalizmust, hanem megelégszik annak a határozott kérelemnek a kijelentésével, hogy a tel az Ítéletet egész terjedelmében, vagy mely részébon lámadja meg. Hogy e megtámadás folytán minő megváltoztatás volna kérhető, arra a Pp. súlyt nem helyez.* Ennek folytán a S. E. 190. §-ával kapcsolatban a megtámadott itélet megváltoztatására vonatkozóan kifejlődött joggyakorlat nem értékesíthető. Jó szolgálatot tesznek azonban aiok a határozatok, a melyek a kérelem alapjának megjelölésére irányt mutatnak. (Ezeknél a S. E. 185. a)- r) pontjának figyelmen kívül hagyása magától értetődő.) A Megtámadás alapjánál; megjelölését a Pp. elegendőnek tartja. De viszont kiemelendő, bog) a felülvizsgálat alapjának megjelölése azért szükséges, mert bizonyos esetekben (542; §.) a felhozott felülvizsgálati alapra köteles szorítkozni a felülvizsgálati bíróság, a kérelem szabatos előadása pedig azért nem mellőzhető, meri a bíróság a kérelem korlátain túl rendszerint nem terjeszkedhetik. Az eltérés ebben a vonatkozásbáh is fennforog, mert a S. E. a 185. §. a) c) pontokban körülirta a megtámadás alapjait, vagyis meg kellett jelölni a megsérteti jogszabályt. A Pp. nem kívánja meg, hogy a fél a felülvizsgálat alapját tevő jogi sérelmet, illetőiéi; a megsértett jogszabályt fonna szérini tüzetesen megjelölje, hanem megelégszik azzal, hog) a felülvizsgálati kérelem egész tartalmából kivehető legyei/ a támadásnak a felülvizsgálat Vcóréce béfolyással biró alapja. A felülvizsgálati bíróság azonban nem szabad e liberális szabályozás daczára sem, hogy a jogvédők gyámságát önként vállalja. A kérelem egész tartalmának adnia kell azokat a/, alapokat, a melyek feloldásra vagy megváltoztatásra vezethetnek, mert ha ezek a felülvizsgálati kérelemből ki nem tininek: a kérelem visszautasítandó (529. §.). A felülvizsgálati kérelem helyes tartalommal ezután is: a) az alaki jogszabálysértésre, b) a ténymegállapítás támadására és c) az anyagi jogszabály megsértésére lesz irányítandó. A/, érvényesíthető alaki (eljárási) jogszabályok a Pp. 540. és 542. §§-taiban vannak felsorolva. A törvén) a/, ügyintézés gyakorlatias egymásutánját nem véve figyelembe, bizonyos logikai sorrend nélkül állítja fel a szabályokat. I. Ha a felülvizsgálati kérelem csapón alaki jogszabálysértésre van alapítva, jövőben is csak a meghatározott és panasz tárgyává telt alaki jogszabálysértések vizsgálandók s a/, ügy érdeme nem. Csupán alaki jogszabálysértés miatt emelt panasz esetében kizárólag a felülvizsgálati kérelemben megjelölt támadási alap képezheti elbírálás tárgyát. Sorrend szerint a következő alaki okokból támadható az itélet: 1. Ha az 504."§-ban megbatározott föloldási esetek valamelyike fennforog. 2. Ha az 505. >j. I 3. pontjaiban meghatározott per előfellételek valamelyike hiányzik. 3. Ha a felebhezési bíróság az SOS 506. íi-ok ellenére határozott. í. Ha az öl 8. i;. szerint a pergátló körülmények tárgyában keletkezeti határozat esak a pergálló körülmén) miatt van megtámadva. E pontok esetében mást, mini ami alapul van léklelve, viz>gálni nem szabad. Az 505. §. I 3. pontjaiban megjelöli per előfeltételek az eljárás minden szakában hivatalból lévén vizsgálandók (Pp. 75. §., 180. §. li. p.) — a felülvizsgálati bíróság e pontokat akkor is vizsgálja, ha a felülvizsgálati alap a lenti 1—4. pontok többi eseteire vonatkozik. h) Ezeken kívül más eljárási jogszabálysértések is képezhetik felülvizsgálat tárgyát akkor, ha azok kifejezetten megtámadva vannak, de az 542. §. 1. bekezdése szerint a megtámadott itélet csupán a megtámadás okából oldható fel, ha a sértés feloldásra egyáltalában vezethet Ez a panasz a felülvizsgálati kérelemmel teljesen összhangban kell hogy álljon, különben az érdeuue irányuló kérelem folytán az e csoport lat tartozó eljárási szabálysértések panaszolása sikerrel nem járhat. * II. i. Az 597. J-ltt H a szabálya, méh szerinl a felülvizsgálati kérelmei írásban kell beadni, az ű^r> \ c<ti kényszernek a következményé. Mínlho.sv a felülvizsgálati eljárásban a szi'iliel'séi: csa!v fakultal'v és a ídiilvizsirálati kérelem nem előkészítő irat, hanem a felülvizsgálati pérorvotlatmtM ónálló alapja, nemcsak a felülvizsgálandó itélet megjelölése, hanem a felülvizsgálat alapjának, terjedelmének és a kérelemnek a k:jel;utése is lényeges kelléke a fslülvizsgílati kérelemnek. A javaslatnak cz. a rendelkezése az. I8P8: XVIII t.-ez t!) >. §-itól<rsak abban tér el. hoiív nem kív.nja meg, bü!;v a fél minden esetben az itélet megváltoztatását kérje, hanem esak annv.t bagj mg, hón a kérelemnek határozottnak kell lenn;e. Összefügg ez az i H. és '.ií-2. g-nk a remhdkez.'s ivei. A sotnmás eljárás mai pvakorlata sem követeli szigonian az IS'.W: XVIII. l.-ez. I!N>. §-ának ezt a formaí'Z'iinsil és nem utasítja v'ssza a felülvizsgila'.i k''r. Liel akkur, ha abban nem a/ itelel mr^válloziatását, hanem [leldául feloldását kérik. Kivételi képeznek ebben a csoportban az 5'.0. §-ban meghatározóit esetek. , Ha tehát a felülvizsgálati kérelem nem csupán az .> g. 2. bekezdésében megjelölt alaki alapon nyugszik, akkor hivatalból vizsgálandók : ...ii.i a) a |80. §. 1 2. pontjaiban említett pergatlo körülmények: 1. hosv a keresel érvényesítése egyáltalában nem tartozik a polgári perúlra, va;:v hogy külön eljárásnak van fenntartva (180. §. l.p.j; 2. hogy a törvén) szerinl a polgári pert más hatósági eljárásnak kell megelőznie (18Q. §. 2. p.); az 522. §. 2. bekezdésének korlátai közöli : a hatáskör hiánya, kivéve ha az ügy, a méhben a törvényszék I. fokúlag határozott.' nem a törvényszéknek, hanem bármely okból a járásbíróságnak a hatáskörébe tartozik s ha az ügy, melyben a járásbíróság határozott, ériékre való tekintettel a törvényszék hatáskörébe tartozik (522. §. 2. bek.); c) 1. hogy valanielyik léinek nem volt perképessége, illetőleg törvényes képviselője mellőzve volt, vagy nem igazoltatott (505. §. 1. p.).' figyelemmel a 75. §. rendelkezésére (180. §. 6. p.); 2. hogy valamelyik léi helyett harmadik személv meghatalmazás nélkül járt el (505. §. 2. p.), figyelemmel a 140. §. rendelkezésére; 3. ' hogv valanielyik fél ellenfeléi előtte tudvalevő tartózkodó helyének elhallgatásával mint ismeretlen tartózkodásul, vagy az előlié ismeretes örökösöket mint ismeretleneket idéztette perbe (505. §. 3. p.); d) hogy a felebhezési bíróság előtti eljárásban: 1. a bíróság nem volt szabályszerűen alakítva, ideértve azt az eselet is, ha a tárgyalásnál jegyzőkönyvvezető nem volt alkalmazva (504. §. 1. p.); 2. a megtámadott itélet hozatalában törvénynél fogva kizárt biró vett részi, kivéve, ha a kizárást sikertelenül kérték (504. §. 2. p.); 3. a megtámadott itélei hozatalában olyan biró vett részt, a kit a fél kifogása következtében kizárlak (504. §. 3. p.); 4. a jegyzőkönyvvezetésre vonatkozó szabályok megsértésével a jegyzőkönyvbe a felek vagy képviselőik írlak be, vagy mondottak be nyilatkozatokat (501. §. 5. p.). II. A ténymegállapítás az eddigieknél szelesebb alapokon támadható. Az 534. §. szerinl helye van, ha a megállapítás: 1. jogszabály helytelen alkalmazásával vagy mellőzésével; 2. ha nyilvánvalólag heh/leien ténybeli következtetéssel történt, vag) 3. ha az iratai; tartalmával ellenlétben áll. A ténymegállapítás megtámadása rendén a lel különösen abban az. irányban érhet el sikert, a hol a II. fokú itélet köztudomású tényekkel ellenkező következtetésen, vagy a helyes gondolkozással ellenkező ténymegállapításon nyugszik. Itt a műszaki, gazdasági és tudományos igazságokat a legszélesebb keretekben lehet érvényesíteni. III. Az ügy érdemére vonatkozó ténymegállapításra és ebből folyóan az előlerjesztett érdemi kérelem szempontjából áll az a rendelkezés : hogy a felülvizsgálati bíróság a felek kérelméhez nincs kötve (527. §.3. p.). Az érdemi döntés miatt emelt panasz folytán az ügy a jogalap korlátain belől egész terjedelmében felülvizsgálat tárgyát képezi. Ennek egyetlen korlátja, hogy : a felülvizsgálati bíróság az ítéletet csak annyiban vizsgálhatja felül, a mennyiben az felülvizsgálati, illetőleg csatlakozási kérelemmel meg van támadva. A felülvizsgálati kérelem körének ily merész kitágítása a németországi irodalmi lárma hatásának tulajdonítható. Németországban ugyanis a szóbeliség ina már csak hamis jelszó. Az előkészítő iratot; valóságos periratokká vedlettek. Ebből okszerűiéi; fohy, hogy a felülvizsgálat körének a kitágítását követelik, hisz az iratok mindent tartalmaznak. Viszont ezzel szemben a Rcichsgerichl'állandó támadásnak van kitéve azért, hogy a revízió körét túllépi s a felebhezési bíróság ténymegállapításába igen mélyen beleavatkozik. E kél irányú lárma zűrzavarában a magyar kodifikáezió nem leien ténybeli következtetés)) és «iratellenesség» fogalmával a felülvizsgálati bíróságok diadalra juttatták. Sőt a német perrend 565. §-ának szövege a bírói gyakorlat szerint a S. E. 204. §-ába valósággal beleolvadt. A Reichsgericht ugyanis az 565. §. szövege alapján férkőzött hozza a felebbezesi bíróság ténymegállapításához. A birodalmi törvényszék a felebhezési birósáií ítéletét az Ifiry erdeme szempontjából bármikor föloldhatja, mert esak akkor köteles az ügy erdemeben .lelnie, ha az ügy a ténymegállapítás szerint érden., döntésre meg van erve (wenn die Sache naeh dem festgeslelllen Saehverhallms zur Enlscheidung reif ist) A ...agyar bírói gyakorlat is azt tünteti fel, hogy a íelülvizs-