Bírák és Ügyészek Lapja, 1915 (6. évfolyam, 43-51. szám)

1915 / 46. szám

358 nokok, dr. Vargha Pál, dr. Csillagh Aladár jbirák. dr. .Molnár József albiró, dr. Miklóssi Emil jegyző. Nyitrai osztály. Hadbavonullak: Dr. Bures Lipót iszéki albiró, Reidner Ágost, Dérlaki János nyilrai jbirák, dr. Fischer Ede ügyész, Talcsik Károly, dr. Knolek István (orosz, fogoly), dr. Láczay Gábor, Horesin Béla tszéki jegyzők, dr. Majthan Arnold privigyei járásbiró, Polák Pál nagytapolcsányi betétszerkesztő biró, Csvikota Ignáez vágsellyei jbirósági jegyző, Tóth Rezső galgóczi, Geréb Zsigmond szeDiczei, dr Valló János szeniczei jbirák, Pojtek Alajos miavai, Hódinka Ernő vágsellyei aljbirák. A salgótarjáni járásbíróságtól Lebóczky Artúr jbiró és dr. Bajcsy Imre jegyző. Sátoralj aujlielyi osztály tagjaiból: Bernhardt Károly, Gábriel Bertalap, Harsányi Gyula, Horkay Isiván, Jákó Gyula, dr. Kopeczek József, Koppányi Miklós, Köröskényi Tamás, Lábos Réla, dr. Nagy Béla, dr. Neuwirth György, Oszterman Ernő, Szarvas Kálmán, Velesz Ferencz bírák, dr. Gönczy Sándor, dr. Govalszky Brúnó, Lakatos Dániel, Makó Béla, Okruczky Zoltán, dr. Bochlitz Dezső, Schmotzer Nándor, dr. Vas Lajos jegyzők és joggyakornokok. Trencséni osztály területén haábavonultak: Fekete Imre, Czagány Ferencz, Porazik József, Rákóczy Béla, dr. Wiinmer Imre, Uruszky Hugó, Drobny János, dr. Kabina Géza, Makoviczky Imre bírák, ügyészek, albirák; dr. Jeszenszky Béla, dr. Kenedich Ede, dr. Thurzó Béla, Kamen Manó, dr. Travnik László jegyzők. Hősi halált halt Makoviczky Imre, súlyos sebesülten fogságba került dr. Jeszenszky Béla. Zilíihi osztály. A zilahi kir. törvényszék területéről a következő kartársak vonultak hadba: Dr. Szilágyi Lajos és Tormássy Géza kir. iszéki bírák] Ujfalvy Kinő, Bárra Lajos és Németh András tszéki joggyakornokok, dr. Ember János és dr. Papp Gyula szilágycsehi járásbirósági albirák, dr. Gyöngyössy József szilágysomlyói, dr. Veress László tasnádi jbirósági jegyzők. Őszinte részvéttel hidaljuk, hogy dr. Hóman Ottó budapesti járásbiró, dr. Tschurl Károly soproni kir. tszéki, Képessy Gyula karczagi jbirósági és dr. Pólya Endre nagymezei jbirósági jegyzők hősi halált haltak. Lapunk április hó 15-iki számában közöltük, hogy dr. Bónis György fehértemplomi tszéki jegyző szerb hadifogságba esett. Ezen közlés, mint most értesülünk, téves. Dr. Bónis ugyanis nem szerb, hanem orosz "hadifogságba jutott. Vitéz magatartásáért egyébként legfelső dicsérő elismeréssel lett kitüntetve. Adományok internátusunk javára. A legutóbb közzételt kimutatás óta e czélra a következő adományok folytak be: Muraközi mezőgazdasági r.-t 30"—, Egyesült fővárosi takarékpénztár 30"—, Szeged-csongrádi takarékpénztár 25"—, Szekszárdi takarékpénztár 30"—, Nyíregyházi takarékpénztár 50'—, Győr város és megyei takarékpénztár 50"—, Orsz. központi takarékpénztár 25*—, Székesfehérvári takarékpénztár 50' -, Sárbogárdi takarékpénztár 10*—, Sárbogárdi járási takarékpénztár 10"—, Szolnoki osztály adománya 38"39, Nyitrai osztály útján; Nyitrai iparbank 15'—, Nyitrai keresk. és hitelintézet 15'—, Nyitrai központi bank 10"—, Nyitrai hitelbank 10 , Székesfehérvári közgazdasági bank 50"—, Mórvidéki takarékpénztár , Pécsi takarékpénztár 200-— korona. Továbbképzéseink. A beszterczebányai osztály a mult év folyamán az ottani ügyvédi kamara tagjainak részvétele mellett két tanulmányi kirándulást rendezett. Megtekintették a helybeli gyufagyárat, valamint felkeresték Zólyombrézón a m. kir. állami vasgyárat. Továbbá tizenkét törvényt ismertető előadást is rendezett az osztály és elhatározta, hogy hasonló előadásokat jövőben is fog tartani. Az Országos Birói és Ügyészi Egyesület és az Országos Ügyvédszövetség soproni osztálya a polgári perrendtartásból a következő előadásokat tartotta: 4915 febr. 6-án: Hatáskör és illetékesség. Küllöldi ítéletek érvényessége. Előadó Schwarlz Sándor ügyvéd. — 1915 február 13-án: Peralapítás.- Tárgyalás az első folyamodású bíróság előtt. Előadó: Wrchovszky Károly dr. vezető kir. járásbiró. — 1915 íebruár 20-án: Bizonyítási elvek. Tanuk. Eskü alatti kiha'lgatás. Szemle. Szakértők. Előadó: Domokos Sándor kir. törvényszéki biró. — 1915 február 27-én: Okiratok. A perbeli mulasztás. Előadó: dr. Slricker Jakab ügyvéd. — 1915 márczius 6-án: Ügyvédek és a velük kapcsolatos rendelkezések. Előadó: dr. Östör József ügyvéd. — 1915 márczius 13-án: Felebbezési eljárás. Előadó: Stengl Antal dr. törvényszéki biró. — 1915 márczius 20-án: A közjogi jellegű különeljárások. (Házassági, törvényességi, gondnoksági slb.) Előadó : Weiler Béla dr. ügyvéd. — 1915 márczius 27-éu: Külön eljárások a visszahelyezési és halárperekben, bérleti ügyekben. Meghagyásos eljárás Előadó: Brunner Emil dr. ügyvéd. —1915 marcz. 30-an : Felülvizsgálat. Előadó: Zündel Frigyes dr. kir. törvényszéki biro KÜLFÖLD. Német birák a hareztéren. 1915 márczius 15-én megf jelent lapunkban megemlékeztünk a német bíráknak a világháborúban való nagyarányú és hősies részvételéről. Ugyancsak ott részletesen közöltük a kitüntetett és eleseit német kartársak számát. Ezt a kimutatást a Deutsche Richterzeitung 1915 április 1-i és 1915 május 1-i számaiban foglalt adatokkal most kiegészítjük. Ujabban 55 német kartárs esett el a csatatéren és 162- en nyertek vitézsé(rükérl k11üntetősI ° A berlini Richtervereinigiing legközelebb mull ülésén dr. Kania nagyon érdekfeszítő előadást tartott gr. Alfréd Schliefi fenről, a nagy német vezérkar főnökéről, mint a kinek döntő és lonlos szerepe volt a most folyó világháború előkészületeiben. Az egyesületi tagok 1915 április 23-án nagy érdeklődés mellett a döberitzi fogolytábort tekintetlék meg. A Preussischer Richterverein egyesületi helyiségei 1915 márczius 1-től kezdve Berlin, NW. 5, Kruppslrasse 7. szám alatt vannak. A Hayerischer Richterverein állal létesült árvaalapítványra 1915 márczius l-ig 5489 M 29 pf. folyt be. Az azóta bel'olví adományokkal az árvaalap 20,006 M 38 pf.-re emelkedett. A bajor birák tehermentesítése. A bajor igazságügyi kormányzat az utolsó években több, legkülönbözőbb intézkedési tett arra nézve, hogy a bajor birák minden oly munkától, a mely nem igényel birói tevékenységet és hatáskört, mentesíttess mek. Ezek az intézkedések meg is teiemiellék gyümölcsükéi. Mosl a Deutsche Richterzeitung utal ismét egy oly esetre, a mikor a birói tevékenység mellőzhető lenne. A najor igazságügyi szabályzatok szerint a kir. törvényszékek könyvtárát minden évben egy törvényszéki bírónak, megfelelő segédletlel, át kell revideálni és ily módon megállapítani, hogy a könyvtárjegyzékben felsorolt könyvek tényleg megvannak-e és ha nem, kinél vannak. Helyes laptársunk azon megjegyzése, hogy a könyvtárnak ily szempontokból való revíziója nagyon fontos tevékenység ugyan, de a legnagyobb nyugalommal rábuhaló a segédszemélyzet valamelyik becsületes és megbízható tagjára és nem kell a bírót erre igénybe venni. KÖNYVISMERTETÉS. Codex Hnngaricus 1914. Az 1914. évi törvények Codex-kiadása, melyet Grccsák Károly kúriai tanácselnök látóit el jegyzetekkel, most hagyta el a sajtót. Ez a kötet is azzal a gyakorlatilag kitűnően bevált módszerrel szerkesztődön, mely a Codexkiadásokat egyre fokozottabban teszi népszerűvé a jogászközönség körében. A kötet a Révai Testvérek irodalmi intézet részvén\társaság kiadása és fűzve 11—, tartós vászonkötésben 13"— koronáért minden könyvkereskedésben kapható. Az új polgári perrendtartás ismertetése c/ím alati Szörényi Gusztáv szepsi kir. járásbiró a kereskedők és iparosok különös igényeire tekintettel a nagy közönség számára 35 oldalú füzelet adott ki. Ara 1 korona. Az örökség birtokbavétele az Optkv. szerint. Dr. Tóth György kolozsvári kir. törvényszéki biró az E. M. E. jogi szakosztályának titkára, erdélyrészi jogászaink egyik legjobbja e czím alatt bocsátotta útnak az Uptk öröklési jogáról szóló tanulmányának első részét. Ez a rész az Optk 797—824. §-ait' tárgyalja alapos tudással, melyhez a gyakorlat alapján leszürődő megállapodások kritikai feldolgozásban kapcsolódnak. A munka ezen első része is nagy reményekre jogosít fel bennünket és örömmel várjuk a folytatást. Az Optk 797—824. §-ai feldolgozásának érdekessegél különösen növeli az a körülmény, hogy az említett szakaszokat az összes magyar kézikönyvek — dr. Menyhárth G. munkáján kívül — hatályon kívül helyezetteknek tüntetik fel. A mű előszava érdekesen, de egyszersmind fájdalmasan mutat rá jogi életünknek azon nagy hiányára, hogy az üplk-nak oly magyar kommentária nincs, mely az erdélyrészi joggyakorlatot is kritikailag feldolgozta volna, valamint, hogy szerzőnek arra irányuló akcziója, hogy az említett kommentár kiváló jogászaink közreműködésével' megvalósuljon, mint vallott kudarezot. Szerző műve Kolozsvárt, Gombos Ferencz Lyceum könyvnyomdájában jelent meg tetszetős formában ára 1 K. Ajánljuk kartársaink figyelmébe. FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA