Bírák és Ügyészek Lapja, 1915 (6. évfolyam, 43-51. szám)

1915 / 43. szám

VI. évfolyam. meueKiei a 'Jogtudományi Közlöny* WÍ5. évi 8. számán*. Budapest, 1915 február 19. 43. szám. BÍRÁK ÉS ÜGYÉSZEK LAPJA Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője Felelős szerkesztő Dr. LÁNYI MÁRTON az egyesület titkára Kiadótulajdonos Az Országos Birói és Ügyészi Egyesölet Szerkesztőbizottság : dr. SCHUSTER RUDOLF a magyar királyi szabadalmi hivatal elnöke, dr. DEGRÉ MIKLÓS curiai biró, a budapesti központi királyi járásbíróság vezetője, dr. NIETSCHE GYŐZŐ budapesti királyi ítélőtáblai biró, dr. KOVÁCS MARCELL budapesti királyi ítélőtáblai biró, dr. MENDELÉNYI LÁSZLÓ a magyar királyi Curia titkára, dr. LÁNYI MÁRTON királyi törvényszéki biró, szerkesztő. Szerkesztőség : L Ráth György-u. 20. sz. Kiadóhivatal: IV. Egyetem-utcza 4. sz. Ménjeién havonként július és augusztus kivételével. Előfizetési dij: Egész évre 6 korona. Az egyesület tagjainak ingyen jár. Olvasóinkhoz. Közöljük összes tagtársainkkal, hogy az eddig «Országos Birói és Ügyészi Egyesület Hivatalos Értesítője» czím alatt megjelent lapunk ezután aBirák és Ügyészek Lapján czímmel fog megjelenni. Kérjük kartársainkat, hogy czikkeiket és megjegyzéseiket a lap szerkesztője czímére beküldeni szíveskedjenek. Di*. Baiiincjarten Izidor és Károly. Irta : dr. Nitsche Győző. A Baiimgarlen-család néhai Baumgarten Izidor és Károly emlékére alapítványt lett egy főiskolai hallgatónak a Birói és Ügyészi Egyesület internálusában leendő ingyenes ellátására. A birói és ügyészi kar ezt hálás köszönettel fogja tudomásul venni. Nekünk, a kik együtt dolgoztunk velük, a kik ismertük munkájuk;)!, gondolkozásukat, a kik velük együtt igyekeztünk a birói és ügyészi pálya kötelességét betölteni, nekünk jól esik emlékük ilyetén való megörökítése a jövő generáczió számára, mert kiérdemelték mint bírák és mint emberek egyaránt. Ne a birói és ügyészi kar hálája szóljon tehát e sorokból, hanem az elismerés hangja, melyet mint a kar kiemelkedő tagjai, méltán megkövetelnek. A bírónak alig van alkalma nagynak lenni. Munkája névtelen, tudása szűk körben talál elismerést. Milyen kiválónak kellett tehát e két bírónak lennie, hogy osztatlan elismerést tudtak kivívni. Pályájuk nem is a küzdelem pályája volt. Nevük kollegáik körében egy csapásra ismeretessé vált máipályájuk legkezdetén, s miként az itt közlött adatokból kitűnik, nem késeit a felsőbbség elismerése sem. Baumgarten Izidor, született 1850 márczius 27-én, tanulmányait a budapesti és bécsi egyetemeken elvégezve, több külföldi tanulmányutat tett. 1886-ban bpesti egyetemi magántanár és alügyésze lett a bpesti kir. ügyészségnek ; 1891—1896-lg törvényszéki biró és tanácsvezető volt a budapesti kir. büntető törvényszéknél; 1896—1898-ig kir. ügyész, 1898—1901-ig osztálytanácsos a m. kir. igazságügyminiszteriumban, a hol nagy része volt a Bp. kodifikálásában; 1901—1911-ig koronaügyész-helyettes, 1911-től pedig kúriai tanácselnök. A modern büntetőjogászok bizonyos antagonistát láttak benne, a sociologiai büntetőjogi irány erős bírálóját, de mély, kimerítő tudományát, igazságos és mindig emberies szigorát legerősebb ellenfelei is kénytelenek voltak elismerni. Vádbeszédei a szónoklat valóságos művészete, czikkei és munkái iiűlvrnliQf/. furlrmiónv tárháza Legyen elég e tekintetben a «Büntetőjogi tanulmányokéra hivatkoznom. Az a nagy tudás, széles látkör, mély philosophia, mely e munkában a laikust is megkapja, becsülésre méltó kincsesháza, a jövendő kriminalistának. A Magyar Jogászegyletnek 1911. évi április hó 30-án Aradon tartott ülésén «A biró» czímen felolvasott tanulmányában lefektetett ebek irányadók lesznek a magyar birói és ügyészi karnak időtlen időkig: a törvény lisztelete, a tudomány ereje és az emberies érzés. Baumgarten Károly, született 1853 szeptember 21-én, tanulmányait a budapesti, bécsi és heidelbergi egyetemen végezte; 1876—1892-ig Budapesten ügyvédi gyakorlatot folytatott, 1892-ben törvényszéki biróvá neveztetett ki a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszékhez, a hol különösen mint a polgári felebbezési tanács -elnöke lünt ki, 1898-ban bpesti kir. ítélőtáblai biró, 1908-ban kúriai birói czímmel és jelleggel tanácsvezetővé, 1910-ben táblai tanácselnökké neveztetett ki. A táblán előbb a felülvizsgálati, később a házasságjogi tanács élére került. Bátyja, ?z erős kriminalislával ellentétben, a magánjog kiváló tudósa. Alig van lér, a melyen e keretben nagyot és kiválót ne produkált volna. Sokat tudott, a szabatos gondolkodás és logikának pedig mestere volt. De a logikája nem elégedett meg a jogelvek alkalmazásával, tudása nem merült ki a római vagy germán jog klasszikus magyarázatában, ő a jogot — mint valóságos jogot — bele tudta vinni az életbe, viszont az élet követelményeit mindenkor ki tudta elégíteni a fennálló joggal. Eltöltötte az emberi érzés, mely a törvény minden holt betűjébe életet lehel, és a jogtételekbe bele tudta vinni az eleven élet minden követelményét. Ebben rejlett az ő nagy hatalma, ebben volt az ő bölcsesége, a melylyel uralkodni tudott. E mellett szabatos stílusa a fiatalság valóságos mesterévé predesztinálta. Mint emberről — sem Izidor sem Károlyról — nem vagyok jogosítva ítéletet mondani. A kinek, mint nekem, alkalma volt gyakran asztaluknál ülni, élvezni velük együtt a svábhegyi tavasz minden báját, a kit megejtett a virágok gyöngéd szeretete, a japán cseresznyevirág himnusza és e melleit a házigazda figyelmes előzékenysége, az újra és újra átérzi, nem a birói és ügyészi kar veszteségét, hanem a saját fájdalmát, mely halálukkal érte. Az alapítvány meg fogja őrizni nevüket, de nem mint egy szürke nevet, a melynek viselője régen elveszett az emberek emlékéből, nevük meg fogja dobbantani a jövő generáczióbeli birói szivet, mert munkájukban és életükben mély nyomot szántottak.