Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 3-4. szám - 1923 : XXXIX. t.-c.

SZEMLE a pert az 1921. évi XXXIII. t.-c. 198. cikkében előirt más hatósági eljárásnak kellene megelőznie, alperesnek a Pp. 180. g-ának 2-ik pontjára alapított pergátló kifogása tehát alaptalan. Alaptalan alperesnek a Pp. 180. §-ának 1. pontjára alapított pergátló kifogása is ; a fellebbezési bíróság által felhívott és itt is elfogadott vonatkozó indokokból és még azért, mert a békeszerződés VlII-ik fejezetében a 254. cikkben vannak az országtól elszakított részek polgárai és a mostani magyar állampolgárok közötti viszonyból eredő tartozások külön szabályozva, és a békeszerződésnek a döntőbíróságról rendelkező 239. cikkében a VlII-ik fejezet kihagyásával csak a békeszerződés IV., V. és VII. fejezeteire történik hivatkozás. Ez is amellett az értelmezés mellett szól, hogy a 239. cikk b) pontjának az a rendelkezése, mely szerint a békeszerződés előtt a szövetséges és társult hatalmak polgárai és a magyar állam polgárai között kötött szerződésekből felmerült vitás kérdések a döntőbíróság elé tartoznak, — csak már a békeszerződés megkötése előtt is az ngynevezett szövetséges és társult hatalmak polgárai közé tartozott egyének és a mostani magyar állampolgárok között támadt vitákra vonatkozik. 11923. nov. 8. P. VII. 7357/1922.). A Bsz. 254. cikkére való hivatkozáshoz szó fér : mert a Triesztben székelő biztosítótársaság nem a „volt magyar királyság állampolgára". 6. Felfüggesztés a 9590/1922. M. E. sz. rendelet 2. §-a alapján. (Visszkereset.) A magyar kir. Kúria a másodbiróság végzésének megváltoztatásával az első bíróság végzését hagyja helyben a következő indokolással : Felperes az alperesektől megvásárolt ingatlanokra a Nagyszebeni Földhitelintézet javára 21.000 korona és járulékai erejéig jelzálogilag bekebelezett —• általa, mint jelzálogtulajdonos állal, a nevezett hitelezőnek román pénznemben megfizetett -— követelésnek valorizált koronaértékben leendő megtérítés fejében kérte alpereseket 153.382 K 15 fillér tőkének és kamatjainak a megfizetésére s ezen fölül még a hátralékos 5000 korona vételár-részlet jelzálogjogának kitöröltetésére kötelezni. Ha a jelzálog-tulajdonos, aki egyúttal nem személyes adós, az ingatlanára jelzálogilag biztosított követelést kielégíti, reá már magánál a fizetés lényénél fogva átszáll minden járulékos joggal együtt a kielégített hitelezőnek a követelése. A jelen esetben tehát, a Nagyszebeni Földhitelintézetnek a felperes, mint a jelzálog tulajdonosa részéről kifizetett követelése, a fizetés fényénél fogva átszállott a felperesre, minélfogva a perindítás által beállott a peres felekre nézve az a jogi helyzet, amikor a visszkeresetre jogosult felperes, az általa valorizált összegben kiegyenlített követelést érvényesiti a visszkereseti adós, vagyis az alperesek ellen. Ebben az esetben pedig a 9590/1922. M. E. sz. rendelet 2. §-a értelmében a birói eljárást, tekintet nélkül a peres felek állampolgárságára, fel kell függeszteni. Ez a felfüggesztés ebben a perben kiterjed az egész kereseti követelésre, tehát az 5000 K hátralékos vételár jelzálogjogának kitörlésére irányuló részre is, mert ennek a jelzálognak a töröltetése, a felperes által valorizált összegben felszámított követeléssel oly szoros összefüggésben áll, hogy attól különválasztva birói döntés tárgya nem lehet. Ezek alapján a másodbiróság végzésének megváltoztatásával az első bíróság végzése volt helybenhagyandó, s minthogy a felfüggesztés kérdésével felmerült költség megtérítésének kötelezettsége az ügy végelintézésétől független, s ebben a kérdésben a felperes ügyvesztes, őt — a Pp. 424., 425. §-ai alapján — az ellenfél részéről felmerült felfolyamodási költség megtérítésére kellett kötelezni. Í1923. nov. 14. P. V. 6178. sz.) 7. kormányrendelet érvényessége a megszállott területen. A magyar államnak ama területei, amelyek ellenséges megszállás következtében a magyar állam fennhatósága alól időlegesen elszakittattak, ezért nem szűntek 59