Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 3-4. szám - 1923 : XXXIX. t.-c.

SZEMLE intézett rendeletévé] a Románia részére rendelt mindennemű áru készítéséi vagy befejezését megtiltotta : mert ez a rendelet csak a teljesítési idő kitolását eredményezhette. Gazdasági lehetetlenülést nem látott a Kúria fenforogni, mert az uszályok szállításra készen állottak, alperes azokat jogtalanul másnak adta el, holott a vételár 35%-át a felperestől előre megkapta és mert a második vevőtől az eredeti szerződéses ár kétszeresét kapta 1917-ben, amit azóta nyilván töhhször forgathatott. Alperes tehát teljesíteni tartozik, de nem aranykoronák, hanem magyar koronák ellenében : mert megállapítható, hogy a 100 frank = 96 korona kitétel tévedésből kerüli a szerződésbe, nincs tehát semmi támpont arra, hogy a felek akarata aranykoronákban való fizetésre irányult. Ha pedig alperes a Bsz. 234. cikk b) pontja alapján kártérítésre tarl igényt, ezt a Vdb. előtt kell szorgalmaznia, amire a kúriai Ítélet kihirdetésétől számítolt 45 napi határidől kap. Felek közös kérelme folytán a Vdb. határozatának meghozataláig a teljesítés felfüggeszletett. illetve a kilenc hónapban megszabott teljesítési haláridő akkor kezdődik. 2. A háború befejezésének időpontja. A 7200/1921. M. E. rendelet 2. §-a azl rendeli : „Amennyiben valamely jognyilatkozatban időmeghatározásként a háború befejezéséről vagy a békekötésről van szó, anélkül, hogy annak a napja naptárilag vagy egyéb módon kétséget kizárólag meg lenne állapítva, ez alatt rendszerint 1921. évi július 26. napját kell érteni." A részvénytársaság és igazgatója ugy állapodlak meg levélileg, hogy az igazgató kilépése a háború befejeztével (nagy Beendigung des Krieges) történjék. Alperes r.-l. 1919 szeplember oü-ikával bocsátotta el szolgálatából a felperest, ez pedig ellentélben áll az íilperes azon perbeli álláspontjával, hogy a háború befejezése alatt a lényleges ellenségeskedés megszűnte értendő. Minthogy pedig a vitás időpont az okiratban nincs kétséget kizáróan megállapítva, ennélfogva a rendelet helyes alkalmazása szempontjából annak sincs helye, hogy az időpontra vonatkozó mgállapodás tanúkihallgatás htján kiderittessék hanem a rendelet értelmében a szolgálati viszony csak 1921 július 26. napjával volt megszüntethető. (Kúria 1923. okt. 26." P. II.. ól.'52/1922. sz.) V. ö. a Békejog I. 5—6, II. 2. számában közöli határozatokkal. 3. Londoni cég javára bekebelezett zálogjog alóli tehermentesítés. Alperes az ő ingatlanát a megalakul! részvénytársaságba apportként tehermentesen bevinni tartozóit. Az ingatlan tulajdonjoga a felperes r -t. javára bekebelezletett s alperes az ellenértékel megkapta, a londoni cég javára bekebelezett zálogjogot azonban nem töröltette. A fellebbezési bíróság a tehermentesítés iránti keresetet mint időelőttit elutasította, mert a bekebelezett követelés érvényesítésének a Bsz. 231. cikke szerint a Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal utján kell történnie. Ez a jogi álláspont téves, mert : ugy a 617/1922. M. E. sz. rendelet, mint az 1922 : XVI. t.-c. 1. §-a értelmében a britt állampolgárok követeléseinek kiegyenlítése céljából, az érdekelt felek egymással — mindkét hivatal beleegyezésével — közvetlenül érintkezhetnek és a közvetlen kiegyenlítés, a hivataloknak eselenkinl megadott beleegyezésével, megengedhető. A lehermentesitési kereset tehát nem időelőtti : mert a követelés összegének megállapítása s annak kiegyenlítése nem ütközik elhárithatlan akadályba. (Kúria 1923. november 16. P. II. 3317. sz.) 4. Osztrák-Magyar Bank elleni törlési per és a Bsz. 198. eikke. Buda pesti: lakos a budapesti ingatlanra bekebelezett zálogjog törlése iráni a felszámolás alatt álló Osztrák-Magyar Bank ellen keresetet indított azon az alapon, hogy a Bécsben íizelendő tartozás összegét osztrák koronákban felajánlotta, majd el nem fogadás folytán bírói létéibe helyezle. Alperes a Bsz. 198. cikke alapján időelőtliségi kifogást emelt, amelynek a felebbezési bíróság helyt adott. A m. kir. Kúria : A felperesnek felülvizsgálati kérelmének helyet ad, a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja s az alperest annak a tűrésére kötelezi, hogy a felperesek a Budapest fő- és székváros pesti részének 3275. sz. teleitkönyvi betétében felvett 3242. hr. sz. ingatlanra C. 12.. 13. és ('.. 17., 18. sz. a. az alperes javára 36.000 forint 57