Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 3-4. szám - A mai Magyarország nemzetközi fizetési mérlege

MAGYARORSZÁG FIZETÉSI MÉRLEGE tési mérlegünkben az a 156.000 aranykorona, amelyet kamat fejében fizet az állam a külföldön elhelyezett hadikölcsönkötvények után.31 Itt közbevetőleg megjegyezzük, hogy a háború alatt kontrahált külföldi kölcsönök a következők : A Németországban felvett 1,336,040.000 márka 5%-os kincstári váltókölcsön; a Hadi Termény r.-t. romániai gabonavásárlásával kapcsolatban lehelt 25 millió márka n. é. kincstári váltókölcsön : a bulgároknak nyújtott 99,508.500 márkás kölcsönből a németbirodalmi kincstár által Magyarország helyett Bulgáriának előlegezett 84,766.500 márka. Ukrajnával kötött pénzügyi egyezmények alapján az Osztrák magyar banknál Ukrajna javára letétben kezelt i,800.000 K és 90,300.000 korona n., é. pénztárjegyeknek még be nem váltott része, (i4.500.000 korona. Ezeknek a kölesönöknek kamatait, — minthogy ezen adósságok viselésének módja a békeszerződések rendelkezéseinek folyamányakép még nem nyert megállapítást — nem vettük figyelembe a fizetési ni ér 1 e g egybeállításánál. Jelentékeny mérvben járult a külföldi töke a magyar vasúti hálózat kiépítéséhez is. Az 1.140,858.600 koronára rugó vasúti címletekből helyiérdekű vasúti elsőbbségi részvényből és társasági fövasuti elsőbbségi részvényből és kötvényből) 69'97% volt a külföldön, mig 30.03% a belföldön elhelyezve.32 Tekintetlel arra, hogy a helyiérdekű vasutak és a társasági fő vasutak 1911-ben kötvényeik és elsőbbségi részvényeik után kamat és osztalék fejében összesen 39,946.544 koronát fizettek a külföldnek, kérdés, ebből mennyi számítandó a mai Magyarország terhére ? A helyiérdekű, valamint a társasági fövasutak által fizetett osztalék, illetve kötvénykamatból 47.6%-ot számítunk a megmaradó Magyarország terhére. Ez a hányad a külföldön elhelyezett címletek összértéke alapján akként állapíttatott meg, hogy azoknál a vasutaknál, amelyeknek egész hálózata a megmaradó Magyarországon fekszik, a külföldön levő címletek teljes egészükben vétettek fel Magyarország terhére, mig ellenben azoknál a vasutaknál, amelyeknek vonalai a megmaradó Magyarországon kívül az utódállamok területén is futnak, a külföldön elhelyezett tőke oly hányada számíttatott, mint amilyen hányada az illető vasútvonal hosszának Magyarországra esik. Ennélfogva a külföldre fizetett 39,946.544 koronából a mai Magyarország fizetési mérlegébe tehertétel gyanánt 19,014.555 korona jut.3:1 Ezeknek a fizetéseknek egy része külföldi pénznemben teljesítendő és így e címen 1,079.066 aranykorona folyik külföldre.34 A magyar magánvasuti értékek mellett igen jelentékeny szerepe van a fizetési mérlegben a hitelintézetek által kibocsátott zálogleveleknek, községi kötvényeknek és a hitelintézeti, ipari, közlekedési, kereskedelmi és biztosító vállalatok részvényeinek. Ez értékpapírok túlnyomó része is külföldön van elhelyezve. A magyar szent korona országaiban levő hitelintézetek által forgalomba hozott záloglevelek és községi kötvények összegéből, vagyis 3.891,857.000 koronából külföldi kézben volt 2.135,908.850 korona, vagyis 54'65%.3r' Kamat címén évenként 96,115.898 korona folyt a küb ;!1 Kállai) id. jelentése 16. lap. ** F. v. Fellner id. Vólksemkommen 135 lap. 98 A m. kir. Közp. Statisztikai Hivatalban végzett! számitások szerint. Kállai) id. jelentése Ifi. lap. 35 Lásd V. Fellner id. ín. 104. lap. 35