Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 3-4. szám - A mai Magyarország nemzetközi fizetési mérlege

MAGYARORSZÁG FIZETÉSI MÉRLEGE lek. Ezt a kulcsot alkalmazva, 19.020.ö91 arany koronát állithatunk aktivum gyanánt a fizetés! mérlegbe. A vándormozgalom mellett a háború előtt az idegenforgalomból is jelentékenyebb bevétele volt az országnak a magyar gyógyfürdőkön évenként megfordult 33.197 külföldi fürdővendég révén, akik évenként 8,960.490 koronát költöttek az országban. A külföldiek által látogatott fürdőhelyek csaknem kivétel nélkül azokon a területeken vannak, amelyek elszakadtak s e cimen a bevétel csaknem teljesen elmaradt. Ellenben magyar alattvalók most is felkeresik a külföldi, főleg osztrák, cseh és német fürdőhelyeket.23 A háború előtt átlag évenként 18,580.095 korona volt az az öszeg, amelyet belföldiek külföldi fürdőhelyen költöttek. Minthogy a magyar szent korona országainak népessége 1910-ben 20,886.487' volt, az 1920. évi népszámlálás előzetes eredményei szerint pedig24 Csonka-Magyarország népessége 7,945.878 lélekből áll, vagyis annak csak 38%-a, ennek arányában a fenti 18 580 millió koronából 7,060.433 koronát veszünk számításba a Csonka-Magyarországból nyaralás fejében külföldre folyó összeg címén pasziv tétel gyanánt a fizetési mérlegbe. Még egy passzív tétel állítandó az idegenforgalom rovatába és pedig az az összeg, amelyet magyar diákok külföldi, főleg osztrák és német főiskolákon végzett tanulmányaik idején évről-évre kiadnak külföldön. Részletes — hivatalos adatokon alapuló- - számításaink szerint,2* a háború előtt ez az összeg évenként 1,698.300 koronára rúgott. Noha Csonka-Magyarországra vonatkozóan ezt az összeget a fenti 38%-ra kellene csökkenteni, ezt mégis mellőzzük, mert a magyar főiskolákon a hallgatók felvétele a numerus clausus intézményének törvénybe iktatása folytán korlátozva van és az igy kiszorultak tömegesen kény telének a külföldi főiskolákat felkeresni, ami által az ország fizetési mérlege a fenti 1,698.300 aranykoronával megromlik. Az idegenforgalom rovata tehát 8.758.733 korona passzív egyenleget mutat. Azok az összegek, melyeket idegenek egyéb utazási forgalom alkalmával az ország területén, vagy magyar honosok a külföldön költenek, egymást nagyjában ellensúlyozzák, amint az a rendelkezésünkre álló következő adatokból is kitűnik : Wienben20 1922-ben. a szállodákban megszállott magyarországi idegenek száma (a penziókban és szanatóriumokban megszálltak nélkül) 47.137 volt, mig a pensiókban lakó magyarok száma a második félévben 127, a szanatóriumokban 84 volt ; tehát egészben 47.559 lélekre tehető a Wienben megfordult magyarországiak száma. Mig Budapesten 1922-ben a külföldiek száma 34.737 volt.27 5. Kamat-, osztalék- és járadék-forgalom. Csonka-Magyarország fizetési mérlegének legjelentékenyebb elemét a külkereskedelmi mérleg mellett — a külföld birtokában levő és a mai Magyarországgal szemben fennálló tőkekövetelések után az ország által a külföldnek fizetendő kamat-, járadék-, tőketörlesztési hányadok és osztalék öszszege teszi, szemben a külföldről ugyané cimen Magyarországba folyó összegekkel. A belföldi tőke ugyanis elégtelen volt a háború előtt is az 23 így 1922-ben — a karlsbadi, franzensbadi és marienbadi városi tanács szíves közlése szerint — Kartsbadban 736, Marienbadban 311 és Frazensbadban 127 fürdővendég volt Magyarországból. 24 L. Statisztikai Havi Közlemények 1921 okt.—dec. 24. lap. 25 L. F. v. Fellner Volkseinkommen. 102. lap. 26 A Bundesamt für Statistik szives adatközlése szerint. 27 Az Idegenforgalmi rt. adatai szerint. 33