Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 3-4. szám - A mai Magyarország nemzetközi fizetési mérlege

MAGYARORSZÁG FIZETÉSI MÉRLEGE A nemzetközi hajózási forgalomból, tekintettel arra, hogy Fiumét elveszítettük és a magyar kereskedelmi tengerészet hajóállománya elkoboztatott, továbbá a Dunán lebonyolódó átviteli forgalom tulnyo mólag idegen hajózási vállalatok utján bonyolittatik le, fizetési mérlegünkbe aktív tétel gyanánt csak csekély összeg kerül. Holott háború előtt a hajózási forgalomból Magyarországnak á külfölddel szemben — 5,037.950 korona bevételi többlete volt.13 A mai Magyarország bevétele a nemzetközi'hajózási forgalomból, vagyis a külföldről külföldre szállított hajózási fuvarok után az 1922. évben — részletes adatgyűjtés alapján — 10.000.000 lei és 4,700.000 dinárra tehető. Ennélfogva 017.025 aranykorona állítandó e cimen a fizetési mérlegbe aktiv egyenleg gyanánt. A magyar szent korona országainak fizetési mérlegében önálló akliv tételként szerepelt a Duna folyamnak Moldova—Turn-Szeverin közötti szakaszán a Vaskapu-csatornán az 1879. VIII. t -e.-be iktatott berlini szerződés 57. cikke értelmében szedett hajózási- és kalauz-dijaknak az a része, amely külföldi vállalatokra esett. Ez a bevétele az országnak elmaradt, miután a Vaskapu-csatorna a Romániához csatolt területet érinti. Ugyancsak a magyar tengerpart elvesztése folytán elesik a fiumei és egyéb magyar kikötőkben megfordult hajók után kikötői illeték cimen felvett összeg.1* A hajóépítésből, illetve a hajók vételéből és eladásából a külfölddel szemben ugyancsak nem keletkezik a fizetési mérlegbe állítandó egyenleg, mert Magyarország a külföldet hajóépitéssel nem foglalkoztathatja. A háború előtt átlagévenként 4,571.720 korona folyt a külföldre e cimen az országból.15 A nemzetközi vasúti kocsibérletböl a háború előtt az országba folyt jövedelem is megszűnt, mert az a vállalat, amely üzletszerüleg foglalkozott vasúti kocsiparkjának kölcsönzésével, felszámolt, a magyar vasutak pedig a nagy kocsihiányra való tekintettel, amely a belföldi szükséglet fedezésére sem elegendő, a külföldnek bérfizetés ellenében használatra többé kocsit át nem engedhetnek. Sőt tavaly Magyarország kénytelen volt a gabonaforgalom lebonyolításához hiányzó kocsikat kölcsönvenni súlyos áldozatok árán Cseh-Szlovákiától. 4. Vándormozgalom és idegenforgalom. A mai Magyarország fizetési mérlegének legjelentékenyebb aktiv tételét azok az összegek teszik, amelyeket a kivándorlók küldenek az országba hátramaradottaik részére. A kivándorlás évek sora óta állandó előidézője volt hazánkban a külföldről befolyó tőkeáramlatnak. A kereseti viszonyok a nép széles rétegeit ki nem elégítették, ugy hogy munkaerejüket kénytelenek voltak az ország halárain kivül tömegesen értékesíteni. Tagadhatatlan azonban, hogy a kivándorlás több tekintetben hozzájárult a múltban tz általános jólét emelkedéséhez, mert a külföldön szerzett tőkék utján sok önálló kisgazdaság keletkezett.16 A kivándorlás már csak a külföldi országok elzárkózó politikája következtében is jelenleg és a közeljövőben olyan arányokat nem fog ölthetni, mint a múltban, ugy hogy fizetési mérlegünknek ez az aktívuma jelentőségében a közeli években egyre csökkenni fog. Az 1921. évben azonban a háború előtt kivándorlottaknak jiénzküldeményei még jelentős tételre mentek, mert a kivándorlók közül aránylag többen jöttek vissza és keresményükből, vagy 14 Fellner id. m. 134. lap. 13 Fellner id. m. 133. lap. 15 Fellner id. m. 136. lap. 16 Fellner id. m. 100. s köv. lapon. 31