Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1-2. szám

SZEMLE peres az alperes telepéinek a szerb megszállás alól felszabadulása után maga jelentkezett az alperesnél a számlabeli követelése felvételére, közömbös az, hogy e követelés a keletkezésekor fennállott viszonyokra tekintettel jugoszláv koronában és a felperes megszállás alatt maradt telepén volt volna fizetendő, minthogy a fizetés Baján követeltetvén, az alperes a K. T. 326. §-ának megfelelően — ellenkező világos kikötés hiján — joghatályosan felajánlhatta a fizetést az aikkor, valamint mw az esedékesség idején is ott forgalomban levő pénznemre átszámitva s felperes, aki a teljesítés helyét maga tette át az alperes telepének helyére, jogosulatlanul ragaszkodott a követelésnek valósággal jugoszláv koronákban fizetéséhez. E részben a felperes az 1921 : XXXIII. t. c. szerint becikkelyezett békeszerződés 354. és 231. cikke d) pontjára is hasztalanul hivatkozik, mert e rendelkezések az életbelépésük (1921. július 26.) ulán keletkezett követelésekre — aminő a jelen követelés is — nem vonatkoznak. Felperesinek csak oly összegű magyar koronára lévén jogos igénye, mely ia jugoszláv koronában kifejezett követelése egyenértékének a fizetésre felszólításkor megfelelt, közömbös az is, hogy a kevéssel előzően volt lejáratokkor — amidőn az alperes a fizetésben az irányadó tényállás szerint a megszállás megszűntét követő viszonyok közt gátolva volt — az árfolyam magasabb volt. (Kúria 1923. szept. 27. P. IV. 6080/1922. sz.) IV. Osztrák jelzáloginlézet jelzálogos kölcsönének visszafizetése. A Kúria a magyar jelzálogos adós által a cs. kir. szab. általános osztrák földhitelintézet elleni perben az alsóbirói Ítéletekkel egybehangzóan helyt adott a zálogjog törlésének. Alperes azt panaszolta, hogy marasztaltatása az 1921 : XXXIII. törvénycikkben becikkelyezett trianoni béke 198. és illetőleg 248. és 259. §-ainak megsértésével történt. Ez a panasz a Kúria szerint nem jöhet figyelembe, mert — még ha a törültetni kért zálogjoggal biztosított követelés a most felhívott §-ok rendelkezései alá esnék is, akkor is a döntő az, hogy ezidő szerint a most felhivott §-okban jelzett megállapodások nem jöttek létre és nincsen olyan törvényes rendelkezés som, amely rendelkezés a jelen perhez hasonló tárgyú perekre vonatkozó perindítási tilalmat vagy perfelfüggesztést rendelő szabályt tartalmazna ; az pedig, hogy a felek jogviszonyai ilyen megállapodások vagy rendelet hiányában is megbirálandók — nevezetesen a fennálló jogszabályok szerint, — az annál inkább nyilvánvaló, mert a felek jogviszonyai nem hagyhatók megoldatlanul a hivatkozott szakaszokban emiitett megállapodásoknak még bizonytalan időben leendő megkötéséig. Már pedig a tényállás szerint felperes a törültetni kért zálogjoggal biztosított követelésre, a kölcsönkötvényben kitüntetett fizetési helyen — Bécsben — az ott törvényes fizetési eszközt képező pénzben — még pedig még az úgynevezett trianoni békeszerződésnek 1921. évi július 26-án történt életbelépte előtt, — olyan összeget helyezett birói letétbe, amely összeg a követelést és járulékait fedezi. Ennélfogva, — valamint azért is, mert a követelésre vonatkozó kötelezvény értelmében a fizetés a teljesítés helyén és idején érvényes fizetési eszközt képező pénzben teljesítendő — a fellebbezési bíróság nem sértett anyagi jogszabályt azzal, hogy e letétbe helyezés alapján felperesek zálogjog törlése iránti kereseti kérelmének helyet adott. ^1923 jun. 14. P. V. 5753/1922. sz.) Hasonlókép az Osztrák-Magyar Bank budapesti főintézete elleni perben kimondotta a Kúria, hogy : „Ami az alperesnek a trianoni békeszerződés 198. szakaszából merített érvelését illeti, ezt a jelen esetben figyelembe venni azért nem lehetett, mert a megállapított tényállás szerint felperesek a kölcsöntartozást még 1920 december 18-án teljesen és megfelelő értékben kiegyenlítvén, s ezt az alperes minden jogfenntartás nélkül elfogadván, a törlési nyilatkozatot alperes már akkor kiadni tartozott, arra pedig nincsen semmi adat, hogy a jóval később, vagyis 1921. évi július 26-án hatályba lépett 1921 : XXXIII. alatt becikkelyezett trianoni u. n. békeszerződés a felek akaratával egyezően létrejött tényekre visszaható erővel bírnának. Ebből az álláspontból tárgytalan annak az eldöntése, hogy az emiitett u. n. békeszerződés 198. §-a a jelen esetben máskülönben alkalmazható-e vagy sem ?" (1923 jun. 14. P. V. 7142/1922.) Közli : Dr. Kovács Marcel. Cilobus Nyomdai Müinté/et K-T. Budapest, VI., Aradi-utca 8.