Békejog és békegazdaság, 1922-1923 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1. szám

A NEMZETKÖZI BÍRÁSKODÁS készíteni és azt elfogadás végett a szövetség tagjai elé terjeszti. Ennek alapján a Nemzetek Szövetsége 1920. évben jogászbizottságot (Comile Consultatif de Juristes) alkotott, amely behaló munkálalok után megalkotta az állandó nemzetközi bíróság szabályzatát. Lehetetlen megindultság nélkül olvasni azt, hogy mikép hajolt meg a legkiválóbb nemzetközi jogászokból alakult ez a testület a hágai békeértekezlet munkája előtt. Az Amerikai Egyesült-Államoknak nagy nemzetközi jogászának, Elihu Rootnak javaslalára a bizottság munkásságát a következő határozattal kezdette meg : „A bizottság megkezdvén tárgyalásait, mindenekelőtt hódolatát fejezi ki a két hágai békeértekezlet munkái előtt, amelyek a legkiválóbb módon készítették már elő az állandó nemzetközi bíróság szervezése kérdésének megoldását." A bizottság tárgyalásainak folyamán beható birálatot gyakorolt a párisi békemunkálatok felett, mert azok nem számoltak a két hágai békeérlekezlet szellemével és eredményeivel. Franciaország képviselője, báró Descamps, a nemzetközi bíráskodás eszméjének egyik legkiválóbb szószólója, kiemelte, hogy a Nemzetek Szövetségének Egyességokmánya alkotásánál rendszeresen mellőztek minden vonatkozást a hágai békemunkákra, ami a diplomácia történelében egyedül álló jelenség és alig magyarázható meg. Sőt Root kijelentette, hogy a párisi szövetségi egyességokmány revízióját elkerülhetetlennek tartja. Mindezek a jövő fejlődés tekintetében örvendetes jelek, amelyek ébren tartják a reményt a javulás iránt. Talán túlságosan időztem a nemzetközi békebiráskodás általános kérdéseinél, ahelyett, hogy követtem volna Magyaryt az intézmények szigorú jogi taglalatában. De aki egy életen át szeretettel foglalkozott ezekkel az eszmékkel és intézményekkel, az nem kerülheti el, hogy kifejezést adjon érzéseinek, aggályainak és reményeinek. Térjünk most vissza Maggarg művéhez. A Nemzetek Szövetségének feladata és természete után a mű tárgyalja a világbéke fenntartásának békés eszközeit. Két ilyen eszköze van a világbéke fenntartásának : A választott bíráskodás és a Szövetségi Tanács, esetleg a Közgyűlés vizsgálata. A nemzetközi jog terén a legnagyobb változást az jelenti, hogy a Szövetség Egyességokmánya 11. cikkében ünnepélyesen kimondja, hogy „minden háború vagy háborúval való fenyegetés, akár közvetlenül érinti a Szövetség bármelyik tagját, akár nem, a Szövetséget a maga egészében érdeklik és a Szövetségnek ilyenkor kötelessége, hogy a nemzetek békéjének fenntartására alkalmasnak és hathatósnak mutatkozó minden intézkedést megtegyen". Magyary megjegyzi, hogy azt a kijelentést más rendelkezések következtében nem kell betüszerint venni. Mi magunk a valóságban tapasztaltuk, hogy egyes szövetséges és társult hatalmak sem veszik betű szerint, sőt egyáltalában komolynak nem tekintik. Tárgyalja azután a munka részletesen ezeknek a békeeszközöknek alkalmazását, ha mindkét fél tagja a nemzetek szövetségének, valamint egyéb esetekben. Foglakozik azzal a kérdéssel, hogy a békeszerződés a háborút nem. egyáltalában zárja ki és nem egyáltalában jogellenes cselekménynek minősiti, hanem csak mint jogvédelmi eszközt. Egyes esetekben a háború a szövetséges hatalmaknak kötelességszerű kollektív jogcselekménye, más esetekben pedig egyes államoknak vagy a szövetséges hatalmak összességének megengedett cselekménye. Végül 'a világbéke fentartásának eszközei tárgyalásánál megemlékszik szerző a történeti fejlődésről, amely a hágai államértekezletekhez vezetett, amelyek ezeknek a békeeszközöknek univerziiálitását állapították meg. Ezután áttér a munka a nemzetközi választott bíráskodás jellegének fejtegetésére és itt kiemeli, hogy mig a háború elölt a nemzetközi választott bíráskodás eszméjénél a leggondosabban ügyeltek a viszályban álló államok szuverenitására, az a szempont a békeszerződésben és a Szövetségi Egyességokmányban lényegesen letompult. A Szövetségi Egyességokmány 13. cikke értelmében a választott bírósági eljáráshoz választott bírósági szerződés szükséges a felek közölt. Ebben a szerződésben az államok kötelesek az olyan vitás esetet, amely nézetük szerinl választott 27