Békejog és békegazdaság, 1922-1923 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1. szám

AZ ELSZÁSZ LOTHARINGIAI MEGÁLLAPODÁSRÓL hanem 1918. évi november 11-ike előtt lejárt, a 231. cikk 2., 3. és 4. pontjai alá is nem a háború alatt, hanem 1918. évi november hó 11-ike és 1921. évi július hó 26-ika (a trianoni békeszerződés életbelépése) közötti időben esedékesekké vált tartozások sorozandók ; továbbá a 231. cikk d) pontjától eltérőleg a valorizáció számítása nem a háború megkezdését közvetlenül megelőző, hanem az 1918. évi november hó 11. napját megelőző hónap 'alatt, még pedig a genfi tőzsdén jegyzett, átlagos árfolyam alapján történik. A békeszerződés X. részének V. címében foglalt intézkedések hatályon kivül helyezésével a Megállapodás érvényben tartja mindazokat a szerződésekel, amelyek egyfelől az elszász-lotharingiai természetes és jogi személyek, másfelől a magyar állam vagy Magyarországon lakó magyar állampolgárok között az 1918. évi november hó 30-diki francia rendeletnek Elszász-Lotharingiában történt kihirdetését megelőzően létesültek ; ezek közül csak az olyan tárgyú szerződések válnak hatálytalanokká, amelyek felbontását Franciaország Magyarországgal már a békeszerződés életbelépését követő hat hónapon belül közölte volna, de az 1918. évi november hó 11-dike előtt történt teljesítésből származó igények érintetlenül maradnak. Fentartja a Megállapodás a X. rész V. címének az elévülési, perindítási és pergátló határidőkre vonatkozó 235. és 236. cikkeiben foglalt rendelkezéseket is oly változtatással, hogy ezek tekintetében is a háború kezdete helyett 1918. évi november hó 11-dike veendő számításba. A fentiekben vázolt Megállapodásnak alig lesz nagyobb gazdasági kihatása, mert feltehető, hogy Elszász-Lotharingiával a háborús viszonyok között nem volt sürübb gazdasági érintkezésünk, a háború előtt keletkezett jogviszonyok pedig a háború ideje alatt rendeztettek. Figyelmet érdemel az a körülmény is, amely szerint a valorizáció szempontjából a Megállapodás kedvezőbb, mint a békeszerződés, mert az 1918. évi november hó 11-ik napját megelőző egy hónapi időközben, átlagosan számítva, a francia frankhoz viszonyítva a márka árfolyama 30%-kal, a korona árfolyama pedig mintegy 55%-kal hanyatlott a békeparitás alá, ugy hogy a márka-, illetőleg koronatartozások ilyen százalékkal kevesebb francia frankösszegekkel egyenlitendők ki. A magyar kormány a Megállapodásnak oly értelemben való kiegészítését kérte a francia kormánytól, hogy 1. a márkatartozások is nem 5 év alatt, hanem 23 évi határidő alatt legyenek kiegyenlíthetők, amely határidő a francia-magyar egvezményben a koronára szóló tartozásokra megállapittatott ; 2. tekintve hogy Elszász-Lotharingiával már a háború megszűnése óta a legtöbb tartozás rendeztetett, az ekként rendezett tartozások a Megállapodás keretébe ne legyenek bevonhatók, végül 3. a bemutatóra szóló értékpapírok közül csak azok vétessenek a Megállapodás rendelkezései alá, amelyek bemutatója igazolja, hogy azok tulajdonjogát még a háború előtt szerezte meg. A francia kormány csak a 2. pontban foglalt kívánságot teljesítette ; ellenben a márkatartozásokra kért hosszabb határidőt és a bemutatóra szóló értékpapírok megváltásának korlátozását illető kívánságainkhoz nem járult hozzá, mert az ellentétben volna az Ausztriával megkötött hasonló szövegű megállapodással. A'. .4. 6