Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 3. szám

BÉKEJÜG ÉS BÉKEGAZDASÁG A 257. cikk értelmében pedig azok az államok, amelyekhez a volt Osztrák-Magyar Monarchiából területek csatoltattak, vagy amelyek a monarchia feldarabolásából keletkeztek, elismerik mindazokat az ipari, irodalmi és művészeti tulajdonjogokat, amelyek ezeken a területeken fenhatóságuk alá jutásuk időpontjában érvényben voltak, vagy a jelen szerződés 241. cikkének alkalmazásával hatályba helyeztettek vagy visszaállíttattak. Ezek a jogok annyi ideig maradnak érvényben, amennyi azokat a volt Osztrák-Magvar Monarchia törvényei szerint megillette. Az ipari tulajdonjogok alapjellege akár szabadalom, akár védjegynél a kizárólagosság. A békeszerződés idézeit két cikke ezt a kizárólagosságot nem érinti. Feltűnő ugyan a két rendelkezés különböző hangja, amennyiben a mi terhiünkre magyarázható 247. cikkben hangsúlyozza a „teljes és egész élvezetet", mig a 257. cikkben az egyszerű „elismerésre" szoritkozik. A párisi és washingtoni unióban lefektetett elvet, a kizárólagosságot a végletekig meg kell védenünk, s ebből — hacsak az egész iparjogvédelmet illuzóriussá nem akarjuk tenni — engednünk nem szabad. A kereskedelmi szerződésekben ezt az elvet minden támadás ellen körül kell bástyáznunk, s ha a békeszerződés a kizárólagosságot érinteni nem merte, sőt az elsőbbségi jogról szóló intézkedésében kifejezetten a kizárólagosság álláspontjára helyezkedett (243. cikk), minden eszközzel rajta kell lennünk, hogy az „elismerés" (257. cikk) a „teljes és egész élvezetet" jelentse, vagyis a kizárólagosságot. A kérdés már most az, hogy — amennyiben két ily kizárólagos jog összeütközik — milyen eszközök állanak rendelkezésünkre a békeszerződésben biztosított jogaink érvényesítésére ? Hogv e kérdést teljes egészében megoldhassuk, legelsősorban "tisztába kell jönnünk, hogv a békeszerződés intézkedései mely időtől fogva lesznek alkalmazandók?, mit jelent „az elszakítás időpontja" (247.) és a „fenhatóságuk alá jutásának időpontja" (257.) ? A legtermészetesebb felelet erre, hogy a szerződés életbelépésének napja, vagyis 1921. évi július hó 26-ika az irányadó. Ezt megelőző időben az utódállamok a volt magyar területre jogilag sem szabadalmat nem adhattak, sem pedig védjegyet nem lajstromoztathattak. Tényleg azonban másként történt. Tudvalevőleg az utódállamok kivétel nélkül ugy nálunk, mint Ausztriában a foglalt területen már 1918. évben birtokba vették az imperiumot és azt az iparjog terén is gyakorolták. Speciálisan a védjegy terén van tudomásunk, hogy 1918 óta jól bevezetett magyar védjegyet az utódállamok állampolgárai saját kamaráiknál lajstromoztattak és azt használják is. 81