Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 5-6. szám

BÁRÓ WLASSIGS GYULA Intézkedik továbbá a 175. és 176. cikkben, a 177. cikk utolsó négy bekezdésében pedig rendelkezik az Osztrák-Magyar Monarchia kormányának \agy a koronának gyűjteményei felől. A 77. cikknek elkülönzött beállítása a politikai természetű rendelkezések közé nem puszta véletlen. Eredetileg a st. germaini szerződéstervezetben együtt voltak ezek a rendelkezések. Az ausztriai delegáció a kötelezettség mérvének szabatosabb meghatározását sürgette. így került az átengedett területek közigazgatási irattári anyagára vonatkozó rendelkezés a politikai rendelkezések „clauses politiques" fejezete elé. Ennek szembetűnő jelentősége az, hogy az irattári anyag a politikai rendelkezések keretéhez tartozik — ellenben a történelmi anyagra vonatkozó rendelkezés (177. cikk első bekezdése) a „reparatio" gondolatkörébe van állitva. A reparatió gondolata szüli itt a határidő által korlátozott szerzési jogcímet. A 77. cikkben rendelt haladéktalan visszaadási kötelezettség világosan mutat arra, hogy a közigazgatás folytonossági érdekét akarja biztosítani. Azt akarja, ha változott is az állami szuverénitás, ez a változás a konkrét ügyeik vitelét lehetőleg ne hátráltassa. A haladéktalan kiszolgáltatás kötelezettségének világos kimondása és a külön elhelyezés logikus és szisztematikus beállítása döntők a 77. §. szövegkritikájának eredményére. Ezt a szövegmagyarázatot ellenfeleink azzal iparkodnak ellensúlyozni, hogy a 77. cikk „archives" kifejezésével akarják eldöntöttnek tekinteni javukra e kérdést. Az „archive" szerintük tudományos levéltárat jelent. Köztudomású, hogy a francia köznyelv az irattárt (registraturat) a levéltártól nem különbözteti meg, „registrature" szó a nagy francia szótárban (Littré) nem található. Előfordul igen is a „registre" szó a trianoni szerződés cikkeiben is, de ez egészen mást jelent. Ez iratjegyzéket, bejegyzéseket tartalmazó könyveket jelent. Ellenfeleink nemcsak az „archive" szóba kapaszkodnak, de még azt is fel szokták hozni, hogy a mi megkülönböztetésünk — tudományos és nem tudományos levéltár — helytelen, mert nem lehet tökéletes fogalmi meghatározást találni, mely az elválasztó vonalat élesen kidomborítaná. Nem lehet megállapítani — mondják, — hogy hol kezdődik és hol végződik valamely levéltár történeti, tudományos jellege. Megengedem, hogy teljes kimerítő elméleti fogalmi meghatározás nem áll rendelkezésünkre. Az életet azonban nem lehet deifiniciók közé szorítani ós megtagadni az eleven élet követelményeit ott, ahol az elméleti disztinkció nem a tökéletesség fényében ragyog. A gyakorlati élet nem fojtható el azzal, hogy nem találták még meg a kielégítő sikatulázó formulát. Egyszer felfedeztek egy uj csillagot, de nem tudták beilleszteni a csillagrendszerbe, de azért a csillag fényesen ragyogott és nem akart elhomályosulni azért, mert még nincs meg — a csillagrend132