Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 2. szám

BÉKEJOG ÉS BÉKEGAZDASÁG következtetés lehetőségét, az általam proponált megoldásból, amelynek alapelve az, hogy a fizetés valutájára nézve az adós valutája lehet csak irányadó, éppen az ellenkező, vagyis a reánk nézve kedvező következtetést lehetne csak levonni. Tudom, hogy felfogásomat egyes jelzálogintézetek más oknál fogva nem osztják. Nevezetesen egyes intézetek, amelyek kizárólag koronára szóló zálogleveleket bocsátottak ki, arra hivatkoznak, hogy ők csak magyar koronában való fizetésre kötelesek, de éppen azért, — hogy a successiós valuták értékhullámzásától mentek maradjanak — ragaszkodnak ahhoz, hogy jelzálogos kölcsöneik valutája is a magyar korona maradjon. Ennek az álláspontnak a gazdasági indokai csak ugy tarthatnának igényt általános elismerésre, ha a magyar jelzálogintézetek általában fentartották volna a jelzálogos kölcsöneik és kibocsátott címleteik közt a valuta-azonosságot. Jogi bázisa ennek az e^^émtől eltérő felfogásnak az volna, hogy a jelzálogos kölcsön valutájára a fizetési hely törvénye az irányadó, a kikötött fizetési hely pedig a kölcsönt nyújtó intézet székhelye. Figyelembe kell azonban venni, hogy a keresk. törvény 326. §-a, mely szerint kétség esetében a teljesítés helyének pénzneme tekintetik szerződésszerűnek, a valuta szétválása esetére nem alkalmazható. A keresk. törvény 326. §-a a felek üzleti akaratát értelmező szabály, és igy azt nem lehet alkalmazni olyan eseményre, amely nyilván minden ügyleti előrelátás lehetőségén kivül esik.*) Az pedig, hogy a nemzetközi magánjog szempontjából a pénzobligáció a teljesités helyének törvénye alatt áll, egyáltalán nem tekinthető általánosan elismert jogelvnek (Zitelmann id. m. II,, 371—373. 1.). És igy ezekben az ellenérvekben nem látok meggyőző erőt. Dr. báró Madarassy-Beck Gyula. H BÉKESZERZŐDÉS ÉS ÁLLAMPOLGÁRSÁG I. Az állampolgárság az a jogi és erkölcsi kötelék, amely az egyént valamely államhoz füzi. annak tagjává, részévé teszi. Meghatározott terület melleit az állampolgárok összessége — mint külön erkölcsi személyiség — alkotja az államot. Az államszemélyiségnek ez az erkölcsi fogalma a magyar nemzetnél nem elméleti megfontolások eredménye, hanem a szent-korona-tanban már századok óta élö köztudat. Azzal a területi megcsonkítással együtt, amelyet a tria*) Ez volt a bécsi keresk. törvényszék érvelése is abban a kérdésben, bogy valutaváltozásnál irányadó-e a teljesítési hely valutája ? Az osztrák bíróságok az adott esetben (Oberster Gerichtshoí 1920 május 5., Rv. II. 112/20. sz.) a Bécsben lakó adósra irányadó osztrák valutában ítélték me" a fizetést, noha a kérdéses vételárhátralék csehszlovák területen volt fizetendő és olt is volt jelzáloggal biztosítva. (Jurislisehe Bliiüer 1921 13 14 sz... 108. 1.) 38