Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 1. szám

.ut-n áHampölgárság megszerzésére irányuló igény (opció) gyakorlásának szabályozása tárgyában a következőket rendeli : /. Általános rendelkezések. 1. A békeszerződés 61. cikke értelmében mindazok a magyar állampolgárok, akiknek illetőségi községe oly területen fekszik, amely Magyarországtól a békeszerződés alapján valamely államhoz csatoltatott, tekintet nélkül ezidőszerinti lakóhelyükre, a magyar állampolgári kolelékből való előzetes elbocsátásuk nélkül 1921. évi július hó 26. napján eddigi magyar állampolgárságukat elveszük és minden honosítási eljárás vagy egyéb hatósági intézkedés nélkül annak az államnak válnak jogérvényesc n állampolgáraiváj amely államnak fenhatósága alá illetőségi községük került. 2. §. A békeszerződés 62. cikke Következtében azonban az előző §-ban emiitett magyar állampolgárok közül azok, akik csak 1910. évi január 1-je utáni időben szerezlek Magyarországnak oly leváló területén községi illetőséget, amely területet a békeszerződés a szerb-horvátszlovén királysághoz, illetőleg a cseh-szlovák köztársasághoz csatolt, csak akkor szerzik meg a szerb-horvát-szlovén, illetőleg a cseh-szlovák állampolgárságot, ha az uj állampolgárság elismerése-iránt az említett államok kormányához kérvényt intéznek és kérvényük kedvező elintézést nyer. 3 §. A békeszerződés 63. cikke alapján) mindazok a magyar állampolgárok, akik magyar ..•állampolgárságukat az 1. §,. értelmében elveszi-* tik, jogosultak a békeszerződés életbelépésétől, vagyis 1921. évi július hó 26. napjától száiniloll egi] évén belül magyar áüampol^ráagíik fentartását igényelni (opció). 4. A békeszerződés 6.4. cikke megadja továbbá tekintet nélkül jelenlegi állampolgárságúkra és lakóhelyükre azoknak, akiknek a volt birodalmi tanácsban képviselt országokban és tartományokban (a volt osztrák császárságnak területén) vagy Bosznia-Hercegovinában van ezidőszerint községi illetőségük és fajra nézve magyarok, valamint magyar anyanyelvűek, a jogot, hogy a békeszerződés életbelépésétől, vagyis 1921. évi július hó 26. napjától számítolt hat hónapon belül a magvar állampolgárság elnyeréseért opciói gyakorolhassanak. Viszont Magyarországnak a trianoni békeszerződésben megállapított területén illetőséggel biró magyar állampolgárok, tekintet nélkül jelenlegi községi lakóhelyükre, ugyanezen idő alatt opciót gyakorolhatnak az osztrák, az olasz, a lengyel, a román, a szerb-horvát-szlovén és a cseh-szlovák állampolgárság megszerzésére, ha abban az államban, amelynek állampolgárságát elnyerni óhajtják, a lakosság többsége ugyanahhoz a fajhoz tartozik és ugyanolyan anyanyelvű, mint ők. 5. §. Az optálási jog (3.-és 4. §.) nemre való tokintet nélkül minden 18. életévet betöltött és nem cselekvőképtelen személyt megillet és ezek az opciós nyilatkozatot a maguk nevében teszik meg Az atyai hatalom alatt nem álló 18 évesnél fiatalabb gyermek nevében az opciós nyilatkozatot törvényes képviselője jogosult meglenni. A 12. életévet betöltött kiskorul az opciós nyilatkozat megtétele előtt meg kell hallgatni. A gondnokság alá helyezett, cselekvésképtelen személy nevében az opciós nyilatkozatot törvényes képviselője jogosult meglenni. A gondnokság alá helyezett, de nem cselekvőképtelen személy az opciós nyilatkozatot a maga nevében leszi meg. Annak a személvnek, akinek nevében törvényes képviselője lette meg az opciós nyilatkozatot, jogában áll azt az onciöra megszabott határidő alatt visszavonni, ha a határidő eltelte előtt 18. életévét betöltötte, illetőleg ha a haláridő eltelte előtt megszűnt az. az ok, amely miatt az opciói a maga nevében nem gyakorolhatta. A visszavonással az állampolgárságnak az opcióval történt fentarlása vágy megszerzése hatályát veszti. 6. §Í. Az oplálással a békeszerződés értelmében az a kötelezettség jár. hogy az optálónak az optálásra biztosított időtartam (.'!. és 1. §.) IS