Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 7-8. szám

és 187. számú hirdetmények értelmében (,,The Union of South Africa Government Gazette Pretoria 1921. jul. 22., 1. „Friedens­recht" I. évf. 4. sz. 43. L, 6. sz. 79. 1. ; „Der Friedensvertrag" I. évf. 7., 8., 17., 18. sz.) Az 1920. évi aug. 20-iki 148. sz. proklamáció szerint a Custo­dian of Enemy Property abban az esetben, ha a délafrikai köz­testület, cég, partnership vagy company által kibocsátott és ellen­séges kézben lévő címletek "nincsenek birtokában, a kibocsátótól követelheti, hogy uj címleteket adjon ki. — tekintet nélkül ellen­kező törvényre, más jogszabályra, kikötésre vagy gyakorlatra — és az összes régi okmányok, amelyek helyébe az uj cimlet lép, ezzel hatálytalanokká és értéktelenekké válnak (ugy mint az angol jogban, fent 1. a. ; 1. a proklamáció német fordítását a „Friedens­recht" I. évf. 6. sz. 79. lapján). A Délafrikai Unió azonban az ellenséges javak likvidáeiójá­nak feleslegét nem írja reparációs számlára, hanem a likvidált vagyon tulajdonosát e felesleg erejéig elvont vagyontárgyaiért kár­pótlásiban részesiti. Az egves jogosultakra eső tőkeösszegekről a Custodian elismervénvt állit ki (Credit-Zertifikat), mely 30 év alatt beváltandó, beváltásáig 4%-kai kamatozik. A „certificate" őt évig forgrlmon kivül van helyezve, csak azontúl ..negotiable" : de a Custodian a zárolás ideje alatt is előlegeket (liens) folyósíthat a papírra. A német Reichsfinanzministerium. amelv a Versailles-i szerz. 298. cikk függ. 10. §. (Trian. szerz. 233. cikk függ. 10. §.) alapján az entente-kibocsátású értékpapírokat zár alá vette, a délafrikai kibocsátású papírokról a Délafrikai Unióval egyetértésben külön elismervényeket adott ki, amelyek a délafrikai Custodian-nel szemben a likvidációs eljárás során a volt német részvénytulajdo­nos igazolására és kártalanítási igényének megalapítására szolgál­nak. A német érdekelteknek külön központi képviseletük van (Süd­afrikanische Interessenvertretung, Berlin W. 8. Behrenstrasse 14— 16), mely a bejelentéseket közvetíti és felvilágosításokat ad. c) Magyar javak likvidálása Olaszországban. Az 1921. ápr. 10-én 470. sz. a. kiadott kir. dekrétum (,.Aus­landsredht", Berlin, 1921. évfolyam 5. sz. 233. 1. : „Friedens­recht" I. évf. 9. sz. 136. 1.) általában véve elrendelte, hogy a német és osztrák állampolgároknak Olaszországban lévő minden u. n. háboruelótti és háborualatti vagyona az olasz államra száll. Ezen általános konfiskálás végrehajtásául adatott ki 1921. dec. 22-én 1962. sz. a. egy „törvényerejű" királyi rendelet, amely a bevont javak likvidálását részletesen szabályozza (megjelent a Gazzetta Ufficiale 1922. jan. 16-iki számában : olasz szövegét és német fordítását, valamint részletes ismertetését 1. az ..Auslands­recht" 1922. évfolyam febr. 15-iki 5. számában a 133. lapon, vala­mint ,.Friedensrecht" t évf. 9. sz. 136. 1.). Minket magyarokat ez a rendelet elsősorban azért érdekel, mert annak 17. cikke sze­rint az 1921. április 10-iki 470. sz. konfiskációs kir. dekrétum, valamint az 1921. dec. 22-iki 1962. sz. likvidációs (végrehajtási) kir. rendelet rendelkezései azokra a javakra, jogokra és érdekekre is kiterjednek, amelyek Olaszországban vannak és magyar állam­polgároknak sajátjai (az 1921. ápr. 10-iki konfiskációs rendelet eredetileg csak a német és az osztrák vagyonra terjedt ki). Magá­75

Next

/
Oldalképek
Tartalom