Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 1. szám

BÉKEJOG ÉS BÉKEGAZDASÁG N AZ 1931: XXXIII. TÖRVÉNYCIKK VÉGREHAJTÁSÁHOZ A Trianonban megkötött békeszerződés becikkelyezésével s kihirdetésével beteljesedett a világháború minden szomorú következménye. A nemzeti szerencsétlenségen kivül azonban ezzel uj jogforrás is fakadt; jogforrás, mely a becikkelyezés révén alkatrészévé vált ezredéves törvényrendszerünknök, és azon a lex posterior derogat priori elvénél fogva számos rést üt. Végrehajtása előtt ezért felmerül a kérdés : milyen úton, minő formában, mily célzattal történjék az. Tulajdonképpen a feladat túlterjed ezen. A békeszerződésből kifolyólag különféle kötelességek szakadtak reánk. Az egyes politikai és gazdasági rendelkezések betartását a nemzetközi jog követeli ; saját lelkiismeretünk etnikai parancsa a nekünk biztositott kevésszámú jog, különösen a tőlünk elszakított véreink helyzete feletti őrködést köti lelkünkre ; a józan ész és az élet logikája végül további, nagyobb munka elé állitanalk bennünket. Nem elégedhetünk meg a békeokmány egyes szakaszainak az ellenféllel, a köztesekkel szemben való végrehajtásával, hanem az igy előállott helyzetből a következményeket befelé, saját állampolgárainkkal szemiben is le kell vonnunk. Oly sok idegen, főleg angol-amerikai ós francia jogbeli szabályt kever ez uj jogforrás hazai, specifikus jogunkba, hogy az előállott ellentétek nem maradhatnak áthidalás nélkül ; revízió alá kell vonnunk oly tételes törvényeinket is, melyek közvetlenül érintve bár nincsenek, mégis, az élet rokon vonatkozásait másként szabályozó uj jogelemek következtében kiszakadtak természetes összefüggésükből és jogosultságukat elvesztve, sorvadásra vannak ítélve. A legközelebbi jövő feladata azonban csak azoknak az intézkedéseknek előkészítése, melyekre a trianoni béke záros határidőt vagy határnapot szab : nézzük, mily térre esnek ezek. A jóvátételről szóló cikk (163. §.) adórendszerünket és pénzügyi jogunkat teszi ki bizonyos fokig a győztes hatalmak liefolyásának ; a vasutakra vonatkozó, valamint a kivitel és behozatal mennyiségét ellenőrző szakaszok az állami élet más, fontos ágazatait fosztják meg önállóságuktól. A pénzügyi és a gazdasági intézkedések mélyen benyúlnak magánjogi rendszerünkbe és megbontják kereskedelmi jogunk, különösen részvónyjogunk egységét; a perjogi szabályok félretolásán kivül nem hiányoznak a személyi jog, valamint az örökjog terére kiható tételek, mint például az állampolgárságra vonatkozóak. A jóvátételi intézkedések oly kisajátítások elé állítják az államot, mely e nyilvánjogok kibővitését fogja szükségessé tenni oly jogcímeken, melyekről az 1881 : XLI. t.-c. alkotói nem is álmodtak ; egyszóval, alig van köz- és magánjogunknak oly ága, melyre a békeszerződés többé-íkevésbbé ki ne hatna. 10