Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 7-8. szám

ÖRÖK SEMLEGESSÉG ga tartás mikéntjére helyezi a súlyt, és elméletileg helyes meghatározásából, avagy inkább delimitaeiójából folyólag persze ó sem tud mit kezdeni a gyakorlatban sokat szereplő, de az elfoglalt meghatározás szögletéből fogalmi ellentmondást tartalmazó oly jelzésekkel, melyekkel mint ..tökéletes". ..szigorú". ..jóindulatú", stb. semlegességgel, mindenfelé találkozunk. Ma ugy vagyunk a nemet vezető elmélet révén, de az angol és francia irodalomban is. hogy a nemzetközi jog alanyai gyanánt csakis magukat az államokat állítjuk oda, ellenben én ugy látom és hirdetem évek óta előadásaim során, hogy a gyakorlati jogfejlődés szempontjálx>l nem tudunk már helyt állani ezen az exkluzív elméleti alapon, mert hovatovább szaporodnak a különböző ..nemzetközi bizottságok" és ..nemzetközi hatóságok", amelyek mind sűrűbben direkte az egyes állampolgár irányában is iniperiumot gyakorolnak, tehát nemzetközi jogot is statuálnak, sanetióval is látják el meghagyásaikat, noha önmaguk az államiság elméletileg megkíván! ismérveit nem mutatják fel. Egy érdekes közbenső jogéleti alakulat burjánzik fel a közjog és a nemzetközi jog határvidékein, és elméletileg nem tudunk mar elbánni pl. azokkal az esetekkel, midőn a nemzetközi zsákmánybiróság elé az egyes állampolgár közvetlenül is járulhat. Hát még minő tudatos — az elmélettel nem törődő — bőséges burjánzásra adunk okot és alkalmat a különféle jóvátételi, határkiigazitási, stb., stb. bizottságok, melyek a világháború nyomán kezdték működésüket. Ezt a gondolatot váltja ki belőlem szerzőnk abbeli egyik megjegyzése (mely az ö semlegességi fogalmából folyólag. melyet csakis szuverén államokra szaíb meg : csak következetes), hogy a második hágai békekonferenciának V. egyezménye a ..semleges személyek" elnevezést tehát helytelenül alkalmazta ! Beh egyszerű dolog volna, ha elméletileg eképen elseperhetnek azt a kardinális tényt, hogy a második hágai békekonferenciának egyik fontos egyezménye (..nemleges hatalmak és személyek jogai és kötelességei á szárazföldi háborúban") kifejezetten és többszörösen ismer ..semleges személyeket" is, és pedig fizikai szemelvek értelmében ! Ha ..de lege ferenda" lenne szó. talán egy et érthetnék vele. azonban ..de lege lata" sok mindenfélével meg kell barátkozni ! Szerző maga sem mindig szabatos elméletileg, mert pl. az 1909. évi londoni tengerjogi konferenciáról szólva, helyesen mondja, hogy a hatalmak ezt az anyagot nem ratifikálták, és hozzáteszi azután, hogy ..ezen jogtételek tehát csak mint kialakult szokásjog alapjai birnak fontossággal". Hogy mi a szokásjognak az alapja, az egy régi keletű, messze ágazó vitakérdés, de az ,.alap"-kitétel az ó részéről vajmi nehezen illeszthető be helyesen az elmélet szempontja bői ! Egészen mellékesen jegyzem meg. szinte a kákán is csomói keresve, hogy szerzőnk épen e helyütt mondja, hogy Anglia 1916. jul. 7-én kiadott rendeletével egészen eltávolodott a londoni tengerjogi konferencia követésétől és. teszi hozzá szerzőnk. Franciaoiszag ugyanaz nap kiadott rendeletével ..követte példáját". Hogy nem ,,követte", világos abból is, hogy a két nagyhatalom azonos rendelkezései ugyanegy napon láttak nyilvánosságot, szerzőnk azonban túlságosan ..követte" Liszt Yöíkerreeht 1918. 315. oldalán foglalt azt a szintén kellőkép át nem gondolt kifejezést: ..seine Verbündeten folgten ihm." 231