Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 7-8. szám

UR. S1CHERMANN FRIGYES A TRIANONI S/J:H/ŐIM:S PERJO*;] RENDELKEZÉSEI ÉS AZ ELSZAKÍTOTT TERÜLETEK. I. A trianoni szerződésben foglalt anyagi iiiagánjo^ rendelkezések horderejének megítélésénél annak perjogi rendelkezései is különös figyelembe veendők ; — a magyar -érdekeltségi'.' nézve sok esetben életbevágó fontosságú lesz az a kérdés, hogy akár az u. n. békeszerződés szabályait, akár az általános magánjog és kereskedelmi jog szabályait magyar bíróság alkalmazza-e vele szemben, vagy pedig valamely idegen állam bírósága, esetleg pedig az u. n. Vegyes Döntőbíróságok egyike. A következő sorok azt kívánják vizsgálni, hogy a trianoni szerződés perjogi rendelkezéseinek minő kihatása van az elszakított területekkel szembeni magánjogi viszonylatokra. Mielőtt ezt megtennök, két elvi kérdést kell lisztáznunk, vágy legalább is kidomborítanunk. ti) Köztudomású, hogy a békeszerződés alkalmazása a legegyszerűbbnek látszó kérdésekben is a törvény-magyarázati problémák és kételyek egész sorát vetette fel már eddig is s e problémák száma mindinkább szaporodni fog — mindaddig, amig ujabb államközi egyezmény, vagy a Vegyes Döntőbíróságok kialakulandó gyakorlata nem hozza meg azok elvi eldöntését. Ez pedig évek hosszú sorát veheti igénybe. (S alighanem rövidebb életű, lesz az egész békeszerződés, mint amely idő összes homályainak tisztázására szükséges volna.) A tömegesen felmerülő vitás kérdések eldöntésénél jogászi — és különösen -magyar jogászi — szempontból nézetünk szerint azt az alapvető elvet kell szem előtt tartani, hogy a trianoni szerződés egészen speciális, kivételes szabályokat tartalmaz, amelyek a kulturállamok jogrendjének általános szellemével brutálisan ellenkeznek. Amellett figyelembe jő, hogy az u. n. békeszerződés a maga egészében s legtöbb rendelkezésében kifejezetten a legyőzött államoknak s lakosságuknak lenyiigözésére irányuló, s a hivatalos entente-álláspont ezerint egyenesen büntető és megtorló jellegű rendszabályok gyűjteménye. Mindebből az következik, hogy a békeszerződés rendelkezései általában véve a lehető legszorosabban s kétség esetén inkább megszükitő értelemben magyarázandók. A magyar jogász szempontjából egészen képtelennek tartok a békeszerződés exegézise terén más elvi állásfoglalást, mint általában véve a legszigorúbb ,megszoritó értelmezést. Természetesen tisztában kell lennünk azzal a lehetőséggel, hogy a hatalmi viszonyok és a Vegyes Döntőbíróságok a gyakorlatban nem azt az értelmezést fogják érvényre emelni, amely jogászilag helyes, hanem sok kérdésben éppen azt, amely igazságtalan, jogászilag téves, de az ententera kedvező. 204