Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 1. szám

1. ÉVFOLYAM l FÜZET 1921. OKTÓBER WW HAVI SZEMLE A BÉKEKÖTÉSSEL ÉS AZ ÁTMENETI GAZDASÁGGAL KAP; KÉRDÉSEK KÖRÉBŐL RKESZT1: DR. SZLADITS OLY PÉNZTÁRAK ES BANKOK EGYESÜLETE MUNKATERVÜNK Gyászkeretben jelent meg törvénytárunknak az a üzáma, amely a trianoni békeszerződést becikkelyező törvényt közli; annak jeléül, hogy minden magyar emberre gyász és fájdalom, ami abban a szerződésben foglaltatik. Az emberi elmének természetes hajlandósága, hogy nem szeret foglalkozni olyan tárggyal, amelynek már tanulmányozása is fájdalmat okoz. A békeszerződéssel is igy voltunk idáig. Lidércnyomásként ülte meg a lelkünket; de abban a hitben ringattuk magunkat, hogy ez csak olyan gonosz álom, amelyből majd felocsúdunk, s azért lehetőleg a ködös távolban tartottuk magunktól. Most azonban a gyászkeretes törvénylap figyelmeztet bennünket, hogy a békeszerződés gonosz álomnál is gonoszabb valóság. Tiltakozhatunk ellene, gyűlölhetjük, de számolnunk kell vele, mint élő valósággal. Az életképes organizmus, ha ellenséges létfeltételek közé jut, igyekszik megtalálni az uj egyensúlyi állapotot a léte ellen törő s a létfenntartó feltélelek között : csökkenteni az uj helyzet ártalmait s megtalálni benne azokat a tényezőket, amelyeket hasznára fordíthat. Evégből először is a változott viszonyok tüzetes ismeretére van szükség. A magyar nemzet gazdasági organizmusa is teljesen megváltozott életfeltételek közé jutott a békeszerződés következtében. Ha meg akarunk állani a világgazdaság forgatagában, első sorban az uj gazdasági létfeltételeket kell ismernünk, amelyek közt dolgozunk. Ismernünk kell minden veszedelmet, amely a békeszerződés cikkei közül ránk leselkedik, hogy kellően felkészülhessünk a védekezésre. Fel kell kutatnunk minden védőérvet, mely az alkalmazásban mellettünk szólhat ; ki kell fejlesztenünk minden parányi jogot, mely javunkra kínálkozik. 1