Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1922 / 5-6. szám
DR. NIZSALOVSZKY ENDRE 1 II IDIKÖL4 SÖtKÖl \ í > VI h A „KFGl KÍTL,FŐI,I>ÖN". A trianoni államszerződés 138. cikkének 5. bekezdése értelmében a magyar kormányl a Csonkamagyarország területén kivül lévő hadiköicsön-kötvények közül csak azok terhelik, amelyek a/ államszerződés aláírása előtt más államok polgárainak vagy kormányainak tulajdonában voltak, mint amely államokhoz a tria noni államszerződés értelmében területet csatoltak a volt osztrákiragyar monarchia valamelyik államának térületéből. (Az ebben a rendelkezésben negátiv formában meghatározott államok megjelölésére a németeknél az ,.Altausland" kifejezés honosodott meg s a következőkben mi i^ a „régi külföld" kifejezéssel fogunk élni.) Az u. n. utódállamok és Magyarország az idézett cikk első bekezdése értelmében a trianoni államszerződés életbelépésétől számított két hó alatt voltak kötelesek megjelölni az ebben az idő pontban államuk területén lévő címleteket. Azzal, ha valamely utódállam valamely haclikölcsön-kötvényt megjelölt, a magyak kormány kötelezettsége annak erejéig" megszűnt. De nem terjed ki a magyar kormány felelőssége azokra a kötvényekre sem, amelyek a trianoni államszerződés aláírása után, de a megjelölés előtt kerültek ki Magyarország vagy valamely utódállam területéről a régi külföldre. Ezekért az utódállamok sem felelősek. A magyar (kormány ahhoz, hogy valamely hadikölcsön-kölvényt mint a saját adósságának részét elismerje, meg is kívánta, hogy a kötvénv birtokosa kimulassa, hogy az már 1920 június 4-én, vagyis a trianoni államszerződés aláírásakor régi külföldi tulajdonában állott (V. ö. a magyar kormány hirdetményével a német tulajdonban álló hadiköicsön-kötvények megjelöléséről a Deutscher R. Anz. 1921 július 14-iki 162. számában.) A békeszerződés aláírása és életbelépése közt elég hosszú idő telt el ahhoz, hogy ebben az időszakban elég tekintélyes mennyiségű hadikölcsön-kötvény kerüljön régi külföldiek birtokába. Mái- pedig a meg nem jelölt és a béjke aláírásai után a régi külföldiek tulajdonába kerüli kötvények magával ezzel a ténnyel teljesen értéküket vesztették, meri nincs az ilyen kötvényekben megtestesített követelésnek adósa. Felmerül már most az a kérdés, hogy a.régi külföldi vevő, alki a kritikus — több mint egy esztendői — időszak alatt magyar hadikölcsön-kötvényt vásárolt és azt. minthogy nem tudja kimutatni, hogy 1920 június 4 -én is régi külföldi tulajdonában állott, magyar megjelöléssel elláttatni nem tudja, fordulhat-e az eladója ellen azzal az igénnyel, hogy a kárát térítse meg, követelheti-e, hogv az eladó neki megjelölt kötvényeket adjon az értéktelenné váltak helyébe, vagy felléphet-e legalább azzal az igénnyel, hogy az eladó bocsássa' rendelkezésére azokat az adatokat, amelyekkel kimutathatja, hogv a kötvény már 1920 június 1-én régi külföldié volt. A kérdés .Németországban elég nagyjelentőségű lehet, inert azt a Leipziger Zeitung 1921 okt. 15-iki számában Nussbaum berlini professzor kisérli meg természetcsen a vevő javára megoldani. Fejtegetésének a lényege a következő : 188
