Az adó, 1944 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1944 / 5. szám - A pénzügyi eljárási jog és reform kérdései

76 Dr. Biró B.: A pénzügyi eljárási jog és reform kérdései. lánosítva ismeri. (1929 :XXX. t.-c. 52. §.) Az 1929. évi XXX, t,-c, 97, §-ának első bekezdése azonban világosan kijelenti, hogy ennek a törvénynek rendelkezései nem terjednek ki az adó- és illetékügyekre. Bár a pénzügyi közigazgatási folyamat nem ismeri az újrafelvételi, a közigazgatási bírósági eljárás ismeri. Ha tehát a fél a pénzügyi hatóság határozata ellen panasszal élt, a bíróság által hozott ítélet ellen már nyitva van ennek a rendkívüli jogorvoslatnak a lehetősége. (1896. XXVI. t.-c. 139—144. §.) De a törvényes rendelkezés ezt a lehetőséget csak a magán panaszosnak adja.* Amíg a közigazgatási határozatnak panasszal leendő megtámadása megilleti nemcsak a magánfeleket, hanem hatóságokat is (id. t.-c. 84. §.), a hatóságok a meghozott ítélet ellen újrafelvétellel nem élhetnek. Ezek a törvényes intézkedések jogosan hívják ki a bírálatot és megváltoztatásuk tökéletesen indokolt. Tudatában vagyunk, hogy pénzügyi jogrendszerünk sok részletlehetőséget ad a már meghozott, sőt jogerős határozatok megváltoztatására és helyesbítésére,** ezeket lehet az újrafelvétel részbeni pótszereinek tekinteni, de ezek az újrafelvételi feleslegessé nem teszik és nem pótolják. Az újrafelvétel az eljárási jogok indokolt rendkívüli per(orvoslata és ezt a pénzügyi eljárás sem nélkülözheti. Meg kell adni ezit a jogot a közigazgatási hatóságnak is, bár ennek feltételeit másként kell szabályozni, mint a büntető eljárásban az elítélt terhére az újrafelvétel feltételei mások, mint a javára szóló újrafelvétel feltételei. De el kell törölni a bírósági eljárásban a hatósági újrafelvételi panasz •tilalmát. Itt nem maga a közigazgatási hatóság intézkedik, hanem a közigazgatáson kívül: bíróság. A panasz nem csak a magánérdek védelmi eszköze. A magánfél panaszjogát is a köz érdeke adja meg. A hatóságot is érheti sérelem a bírói ítélettel és a közösség érdeke itt is megköveteli, hogy maga a hatóság is védelmet nyerjen az újrafelvételi kérelemmel élés útján. A jogászegylet a kérdés kitűzésénél érezte, hogy itt olyan visszásság van, amely a helyesbítést, a reformot várja. * Az 1893-ban benyújtott 510. sz. törvényjavaslat még indokolását sem adja annak, hogy újraf elvé télre csak a magánfelet jogosítja. ** L. szerző: Az illetékpótkiszabás, a helyesbítés és ezek viszonya egymáshoz. P. F. L. 1936. évf. 24—34. 1,