Az adó, 1944 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1944 / 4. szám - Az épületátalakítással és légoltalmi óvóhelyek létesítésével kapcsolatban engedélyezhető adókedvezmények

Joggyakorlat 69 ha a forgalmi érték a piaci forgalomban meg nem tállapítható, a hi­vatkozott utasítás kifejezett rendelkezése szerint átlagos forgalmi ér­téknek általában az évi tiszta hozadék hússzorosát kell felvenni, (ha­csak a pénzügyminiszter az értékelés tárgyában évről-évre kiadandó rendeletében ettől eltérő szabályt nem állapít meg. Az 1942. lévrd érvényes 72.000/1942. püm. számú adókivetési rendelet pedig a szóban forgó jogok értékelésere nézve semmiféle rendelkezést nem tartalmaz. H. fürdő a panaszos meg nem cáfolt* állítása szerint frégóta a gróf B. család birtokában van, így a fürdő forgalmi értékei ki [sem alakulhatott. De meg más olyan adat sem áll rendelkezésre, amelyre (a forgalmi értéknek összehasonlítás útján való megbecslését alapítani lehetne. A fürdő eladása iránt pár évvel ezelőtt folyamatban* volt tárgyalláH sok során állítólag beígért vételár pedig a forgalmi érték (megbecs­lésénél már csak azért sem jöhet figyelembe, mert a fpanaszos meg nem cáfolt állítása szerint a jelenlegi haszonbérlőnek az ingatlanok tehermentesítésétől, tehát bizonytalan időtől számítandó 30. évre szóló szerződése van. ami az eladás utján való értékesítést az annak sprán elérhető vételárat illetőleg a gyógyfürdőnek az értékét lényegesen hátrányosan befolyásolja. Ez a hosszú lejáratú szerződés ugyanis kizárja, hogy a fürdő elidegenítése esetén a vételár a ísaját számlára folytatható vállalkozás jövedelmezősége szerint alakulhasson. Az el­érhető vételárban a kötött összegű bérjövedelem jutna kifejezésre, vagy a fürdőnek az ilyen szempontokból hátrányos haszonbérletből való mentesítése a bérlő szükségszerű kártalanítása folytán hárítsa a tulajdonosra jelentős terhet. Ezek pedig olyan ténykörülmények, melyeket a fürdőjog értékének megbecslésénél figyelmen kívül hagyni nem lehet. A hosszúlejáratú bérleti szerződés és annak velejáró következményei a hozadék alapján való értékelést egymagukban is megokolttá teszik. Ezek folytán és mint azt aj bírósági fa panaszos 1941. évi vagyonadó ügyében egyidejűleg hozott 10.072/1942. P. számú ítéletében bővebben megokolta, a H. fürdőjog tőkeértékét a bíróság a hozadék alapul vétele melle tt,annak hússzorosában találta meg­állapíthatónak. Az adóhatóságok különben azáltal, hogy a szdban­í'orgó jog tőkeértékét, a megkísérelt elidegenítés során szóbakerül't vételár figyelembe vételével állapították meg, kétségtelenül azt a va­gyonértéket kívánták megbecsülni, amelyet a gyógyforrás az összes hozadékaival együtt képvisel. Ebbe a vagyon értékbe pedig beletartozik az az érték is. amely a forrásból elfolyó és a gyógyfürdő közvetlen céljaira a fürdő bérlője által fel nem használt víz külön hasznosí­tásában jelentkezik és amely víz felhasználási jogát a tulajdonosnak a d-i kendergyárnak részére történt bérbeadás útján hasznosítanak. Ez is a fürdőjognak olyan függvénye, amelynek mint adóköteles va­gyonnak a J. V. H. Ö. idézett §-ai szerint ^megállapítandó értéke beletartozik a vagyonadó alapjába. Az elfolyó víz használati joga tiszta hozadékának hússzoros összegét tehát a fentiekben említett fürdőjo0, értékén felül jogosan lehet adóalapul venni. Ezekre figye­lemmel0 és arra tekintettel, hogy a Jiszta hozadék összegszerűsége szorosan összefügg az általános kereseti adó alapjának összegével, már pedig a gyógyfürdő bérbeadása útján járó általános kereseti adó tárgyában hozott másodfokú határozatot a bíróság egyidejűleg

Next

/
Oldalképek
Tartalom