Az adó, 1944 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1944 / 2. szám - Külföldi pénzügyi intézkedések 1943. évben

34 Joggyakorlatok. reskédeími Hivatal elnöke, közszolgálati viszonyban álló alkalmazott. Szolgálati viszony akkor jön létre, ha a munkavállaló ellenérték ellenében 'munkaerejét tartósan és oly módon köti le a munkaadósai szemben, hogy közlük fel- és alárendeltségi alapon függőségi viszony keletkezik. Áz, hogy ez a lekötés milyen jogi alakban — kinevez •>. \áiasztás, vagy megbízás alapján — jön létre, a szolgálati viszony létrejötte szempontjából közömbös. A szolgálati viszony lehet közjogi vagy magánjogi. A közjogi alapon álló szolgálati viszonyban levők közszolgálati, a magánjogi viszonyban levők' pedig 'magánszolgáiáti, rövidebben kifejezve köz-, illetőleg magánalkalmazottak. Azt, hogy ki íekinlendő közszolgálati alkalmazottnak, általános érvényű törvényes és tételes jogszabály nem határozza meg. A joggyakorlat szerint közszolgálati viszony akkor keletkezik, ha valaki az arra illetékes közhatóV sági szerv által kinevezés, választás, vagy esetleg külön megbízás alapján — s ilyen külön megbízásnak tekintendő a szerződés is — köziigazgatási vagy közhatósági teendők állandó ellátására, eskü vagy fogadalom kivétele mellett szolgálati viszony keretében alkalmazást nyer. Azok, akik ilyen feltételek mellett nyugdíjra jogosító, rendszeresített állást töltenek be. köztisztviselők, akik pedig, noha szintén közszolgálatban állanak, de a fentiek szerint tisztviselőknek nem minősíthetők, úgynevezett egyéb közszolgálati alkalmazottak. A köztisztviselők közszolgálati jellege vitássá nem is tehető. A nem tisztviselői minőségben alkalmazottak köziszolgáiali jellege — az e bekezdés első ;mondatában körülírt feltételek együttes fennforgása mellett — színién vélelmezendő, s csak akkor nem állapítható meg, ha az alkalmazotti viszonyt létesítő kinevezés, választás vagy megbízás (szerződés) a viszony magánjogi szolgálati jellegét kifejezetten megállapítja. (Hb. 1929/ 58/4. és 1937/35/5.). A döntés alatt álló esetben tehát >az állapítandó meg, hogy a panaszos 1) arra illetékes közhatósági szerv 'által nevezr íeteit-c ki? 2) közigazgatási vagy közhatósági teendők állandó ellátására hivatott-e? 3) esküt vagy fogadalmat tett-e? 4) hogy a szolgálati viszonyban állás lénye megállapítható-e? és végül 5) hogy la saol-1 gálati viszonyt megalapító intézkedésben nem állapíttatott-e meg kifejezetten a viszony magánjogi jellege? Ad 1. A bíróság íhivalaibój megállapította, hogy a Budapesti Közlöny 19K). évi 83. számában 'az alábbi rendelet jelent meg: »A m. kir kereskedelmi- és'közlekedésügyi minisztérinm vezetésével megbízott iparügyi miniszter gróf Teleki Andort a m. kir. Külkereskedelmi Hivatafalelnökévé kinevezte (9.450 :340. K. K. M. SZÍ.) A 9.700/1935. M. E. <sz. és illetőleg a 3.300/1938. M. E. számú kormányrendeletek értelmében a ml.'- kir. Külkeresiker deimi Hivatal alelnökét és elnökét a kereskedelmi- és közlekedésügyi miniszter nevezi ki. Megállapítható tehát, hogy a panaszost a (m. kir. Külkereskedelmi Hivatal alelnökévé, illetőleg elnökévé az arra illetékes közhatósági szerv nevezte ki. Ad 2. A m. kir. Külkereskedelmi Hivar íálnak a minisztérium által való megszervezését a 2.000/1933. M. tE. számú rendelet 1. §-a mondotta ki, a 4. §. a hivatal hatáskört a mezor gazdasági és ipari kivitel előmozdításában és mindazoknak a teendőknek az ellátásában állapította meg, amelyeket a külkereskedeleimnioíi kapcsolatban az egyes minisztériumok ráruháznak, az 5. §. végül arról intézkedett, hogy a hivatal költségeinek fedezéséről a költségvetés keretében történik gondoskodás. Mindezekből aggálytalanul meg-