Az adó, 1944 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1944 / 2. szám - Külföldi pénzügyi intézkedések 1943. évben

Rendeletek. 29 A fentebb idézett rendeletek értelmében íadómegosztás alá <*sik A forgalmi adóváltság fizetésére köteles (vállalatoknak mindazon for­galma után fizetendő adóváltság is, amelyet a vállalat székhelyén kívül más forgalmi adóhivatal, területén (létesített külön kereskedelmi vagy ipari telephelyeken folytatott tevékenységből (ért el. Abban az esetben, ha az adóváltság fizetésére (.kötetes vállalat a saját terme­lésű árui után járó adóvaltságot (az idézett rendelet 6. §. (5), illetőleg (9) bekezdésében foglalt rendelkezések értelmében'már a kereskedelmi telepre szállításkor, illetőleg a 3. !§. alap ián forgalmi adófizetésre nem köteles, különállóan működő továbbfeldolgozó (üzemének átadá­sakor köteles megfizetni, adómegosztásnak helye ínem lehet. Az ilyűu kereskedelmi, vagy ipari telepet a írendelct alkalmazása szempontjából a vállalattól teljesen különálló kereskedelmi '.üzletnek, vagy ipari vállalkozásnak kell tekinteni. Az egyes telepek helyi forgalmából 'származó bevételek után járó forgalmi adót amennyiben ezt a iforgalmat teljes egészében (eladás, számlázás és bevételezés, számlázás nélkül 'is, ha a kicsmybeiü eladásokról számlát általában nem szoktak [kiállítani, pl. borkimé­réseknél) a székhely forgalmi adóhivatalának (területén kívül lévő tele­peken bonyolítják le, a rendelet '84. §. (4) bekezdése érteiméhein a1 telephely szerint illetékes forgalmi adóhivatalnál (keli bevallani é& befizetni. (195.786/1943. sz. püm. r.)t Vasbeton áruk előállítása során végzett tömítő iszapolás nem fel­tétlen adóváltságköteles tevékenység. I Az 500/1942. P. M. számiHrendelet 3. §. (2) bekezdés 6—7. pont­jaiban, valamint a (3) bekezdés |6. pontjában említett iszapolás aUUlf olyan műveletet kell érteni, amely az anyagot (kőzetet, földet stb.) vízzel való összekeverés és szétmálasztás (által a legfinomabb homo­gén (egynemű, egyforma részekből álló) (és vízben lebegtetett külön­l>öző fajsúlyú részekre (molekulákra) vagy ínem azonos elegyrészekre líontja fel. Az iszapolás — 'éppúgy, mint az idézett rendelkezésben em­lített őrlés és szemcsézés, — 'célja tehát rendszerint valamely to­vábbi feldolgozásra szánt nyersanyag előállítása. (Az elmondottakból következik, hogy a vasúti talpfát (helyettesítő vasbetonaljak, kutgyű­rűk és hasonló készáruk előállításánál !alkalmazott beiszapolási mű­velet nem azonos a fent í meghatározott iszapolás fogalmával, mert a beiszapolási eljárással a vízben (lebegő vqgy a vízzel kevert vagy szállított iszap, föld, homok, kavics, (cement leüliepítésével az előálfí­tandó áru hézagait töltik ki, (vagyis az árul tömítik, az iszapolás pedig az anvagot azonos részeire (a legtökéletesebb módon szétvá­lasztja. (224.625/1943. XI. b. sz. vpüm. rj A babliszt és babpehely forgalmi ladóváltsága. A központi vámigazgatóság 56.722/1942. V. (és 14.280/1944. V. szá­mok alatt egybehangzóan adott nemkötelező 'joghatáiyu áruosztályo­zási felvilágosításai szerint a babpehely la vámtarifa 147. száma alá tartozik. Az 500/1942. P. M. tezámú rendélet I. melléklet 147. íölyó­/száma szerint tehát a babpehely fa belföldi forgalomban 0»&-«s forgalmi adóváltság alá esik. í

Next

/
Oldalképek
Tartalom