Az adó, 1944 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1944 / 1. szám - Az 1943. év vámügyi krónikája

Joggyakorlatok. 15 rogva a költségként elszámolt összeg fele arányban nem adózó céget; hanem a patronizáto banknak a 10.000 P-t azért térítette, mert a bank az állandó ellenőrzési és tanácsadói szolgálatokon felül, átszervezési iimkálatouk elvégzésének céljaira cégvezetőjének B. B. hites könyvszakértőnek teljes munkaerejét az egész év tartamára adózó válr alat rendelkezésére bocsájtotta, ennélfogva a bank nevezett tisztviselő ,\086.34 P igazolt szolgálati illetményének, valamint a bank részéről leljesített egyéb szolgálatokért hozzávetőlegesen még további 1.000 Pick megtérítését jogosan igényelheti és az "ennek megfelelő térítést abból az indokból, hogy a tisztviselő által végzett munka a főrészvényes állalaí érdekeit is szolgálta, még hányadában sem lehet ellenszolgáVatás nélküli ingyenes szolgáltatásnak * minősíeni, mert habár kétségf ;elen, hogy minden a vállalat érdekeit előmozdító intézkedés végeredményben a részvényesek érdekeit is szolgálja, a térítésnek a társulati idó szempontjából való elbírálásánál nem ez a lényeg, hanem az, hogy logy a fizetett összegért a vállalat függetlenül attól, hoy a kifejtetfa munkásság esetleg másnak az érdekeit is szolgálta a teljes ellenértéket megkapta-e vagy sem. A panasz alaptalan. Adózó cég 10.000 P-t a H. HBank r. t.-nak ellenőrzési költség címén térítette. Abból, hogy a fő.ézvénye bank az ellenőrzési teendőknek elvégzésére sajaf hites iónywizsgáló cégvezetőiét küldte ki és kiküldetését még a banknál teljesítendő szolgálatánál is előbbrevalónak tartotta, nyilvánvalóan következik, hogy az ellenőrzés elsősorban, és legfőképen a banknak főrészvényesi érdeket szolgálta. Már pedig az olyan természetű szolgálatok, melyek a főrészvényes által a vállalat üzemébe fektetett toké biztonságát és jövedelmezőségét hivatottak előmozdítani, nem tekinthetők a váHalat részére teljesített szolgáltatásnak, ennélfogva azokért a főrészvényes a vállalattól térítést nem igényemet. A panaszos által sérelmezett határozat tehát jogosan helyezkedett arra az álláspontra, hogy a főrészvényes bank tisztviselői által a vállalatnál végzett szolgálatok értékének csak az a hányada vehető az adómentesen elszámolható térítés összegének alapjául, amely nem a főrészvényes bank, haíem a vállalat részére teljesített szolgálatokra esik. Figyelemmel tehát arra, hogy a panaszos cég a főrészvényes bank tisztviselői által a vállalatnál végzett szolgálatok teljes értékét térítette meg a banknak, ebiből a térítésbői csak az a rész minősíthető a céget terhelő hányadnak, mely a vállalat részére teljesített szolgálatok értékének felel meg. iEzi az értéket a sérelmezett határozat a végzett szolgálatok teljes éi> íékének fele összegében vagyis 5.0C0 P-ben állaoította meg, minélfogva a térítés másik fele összegének megfelelő 5.000 P-t mint a vállalat részére teljesített szolgálatok értékét meghaladó térítést, kötelezettség célküli ingyenes juttatásnak minősítette és az 1940:VII. t.-c. 13. §-ának 22. pontja alapján a társulati adó alapjához hozzászámította. Mivel a határozat e megállapításával szemben adózó cég arra nézve, hogy i bank által a vállslat részére teljesített szolgálatok értéke az 5.000 P-t meghaladta volna, tárgyi bizonyítékot még panasza során sem szolgáltatott, aziránt támasz'o't igényét hogy a térít'snek ingyenes szolgáltatás címén a rrérleg szerinti nyereséghez hozzászámítolt'másik fele része is mentesíttessák a társulati adó alól, jogosnak elismerni nem lehetett és ez okbái a rendelkező rész szerint kellett'halározni. (M. kin közigazgatási bíróság 1709/1943. P, szám).