Az adó, 1944 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1944 / 7. szám - A telekkönyvi beadvány illetékalapja

Dr. Szentiványi E.: A telekkönyvi beadvány illetékalapja. \\\ lehet, mert ennek a törvényszakasznak szövegéből nyilvánvaló az, hogy azok kizárólag a Pp-sal szabályozott eljárásokban alkalmazhatók. Ennek a kijelentésnek jogi alapossága azonban nyilvánvalónak éppen nem tekinthető. Hogy a törvényszakasz szövegéből miért nyilvánvaló a levont következtetés, az megindokolva nincs. — AT. 31. §-a alkalmazhatóságának ez a kimondott akadálya szükségszerűleg maga után vonja azt a kérdést, hogy az értékalap meghatározására mely jogszabály az irányadó. Erre a megállapodás az 1920:XXIV. t.-c. 39. §-át hívja fel segítségül, kimondja, hogy ez a törvény az értékelés szabályát nem határozza meg, ... s abból, hogy az illetéki díjjegyzék 16. és 92. tételei s az azokhoz fűzött jegyzetek hatályon kívül helyezve nincsenek, azt vonja le következtetésül, hogy az illetéki díjjegyzék 13. tétel IV. 15. pontjának a 16. és 92. tételek szerinti értékelési szabálya továbbra is fennáll, s hogy az 1920.-XXIV. t.-c. 39. §-a szerint az illeték alapijául szolgáló érték csak az lehet, amelynek meghatározása a hivatkozott tételekben foglalt szabályok alapján történt. Ha az 1914:XLIII. t.-c. előtti illetéki díjjegyzék szabályai a törvénykezési illetékek értékalapja kérdésében a jelzett törvény hozatala dacára is hatályban maradtak, úgy a megállapodásba foglalt következtetés okszerű, mert különben az érték megállapítására hiányoznék a jogszabály. Szerintem az 1914:XLIII. t.-c. 31. §-ával szemben az előző értékelési szabály fennállására hivatkozni nem lehet. Maga az 1914:XLIII. t.-c. kifejezetten nem helyezi hatályon kívül az illetéki díjjegyzék 13. tétel IV. 15. pontját, sőt ez részben, az előzővel szemben korlátozott mértékben, ma is fennáll. A törvény 91. §-a az általános jogérvényességi jogszabályoknak is megfelelőleg akként rendelkezik, hogy amennyiben e törvény rendelkezéseivel nem ellentétesek, azok a törvények és más jogszabályok, amelyek a polgári bíróságok előtti eljárásokban, tehát a telekkönyvi bejegyzésre irányuló beadványok tekintetében is lerovandó illetékeket szabályozzák, továbbra is hatályban maradnak, az ellentétesek a hatályukat vesztik. Az a tény, hogy az illetéki díjjegyzék 13. tétel IV. 15. pontját a T. 91. §-a kifejezetten meg nem említi, a jogszabály kérdésében közömbös, mert a felsorolás nem taxativ, ami kitűnik abból, hogy a §. a szöveg szerint csak a különösen hatályukat vesztett jogszabályokat sorolja fel. A joghatály kérdése tehát ezúttal csak az ellentétes tartalom megállapításán nyugszik. E tekintetben az a döntő, vájjon jogszerű-e az az okfejtés, hogy a telekkönyvi beadványokra a törvény 31. §-át alkalmazni azért