Az adó, 1943 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 3. szám - Az 1943. évi adókivetési körrendeletről

40 Fekecs S.: Az 1943. évi adóidvetési körrendeletről. forgalmi árou értékeim, míg a niem értékesített terményekből a gazdasági üzem továbbviteléhez szükséges termények értékét azzal az értékkel kell számításba venni, amely értékkel azokat az adóével megelőző év elején számításba vették. Minthogy ez a rendelkezés a gazdasági üzem továbbviteléhez szükséges termények pénzbeli értékének megállapítása tekintetében vitára adhatott okot, ahhoz a most megjelent adókivetési körrendelet azt a kiegészítést fűzte, hogy a gazdasági üzem továbbviteléhez szükséges éwégi terménymennyiségek legfeljebb az ugyanilyen rendeltetésű, fajilag és mennyiségileg azonos éveleji készletek erejéig értékelhetők éveleji értékekkel, míg az ilyen éwégi készletnek az ugyanilyen rendeltetésű éveleji készletekkel szemben többletként mutatkozó részét éwégi forgalmi áron kell értékeim. Ugyanígy szabályozza az 1943. évi adókivetési körrendelet éspedig első ízben, — az adóévet megelőző év végén meglévő állatállománynak a földbirtok-jövedelem megállapítása során az egyéb készpénzbevételhez hozzászámítandó pénzbeli értéke kiszámítását is. E szabályozás szerint az éwégi állatállomány eladásra szánt része alatt az év végén hizlalás alatt álló állatok értendők. Az éwégi állatállománynak ez a része tehát az éwégi piaci árak szerint értékelendő éspedig az éwégi tényleges súly alapján. Az éwégi állatálloány többi része — mint a gazdasági üzem továbbviteléhez szükséges állomány, — legfeljebb az ugyanilyen éveleji állomány erejéig éveleji értékkel, ezt meghaladó részben pedig éwégi áron, illetőleg beszerzési áron értékelendő. A saját kezelésben lévő mező- és erdőgazdaság jövedelmének megállapításával kapcsolatban az adókivetési körrendelet emlékeztetésüí ismétli a J. V. H Ö. 11. §-ának 1. pontjában foglalt azt a rendelkezést, hogy a használhatatlanná vált avagy elavult élő és holt felszerelési tárgyak pótlására fordított költség a nyersbevételből termelési és kezelési költségként levonandó. Egyben figyelmezteti az adókivető hatóságokat arra, hogy a pótlásra fordított költség elszámolása csak a pótolt vagyontárggyal azonos rendeltetésű és nemű vagyontárgy beszerzésére terjed ki. Ha a pótlásul szolgáló vagyontárgy másnemű, mint a pótolt vagyontárgy, — amelynek értékesítéséből befoly összegek nyereségbevételeként számításba kell venni, — akkor meg káli állapítani, hogy mennyibe került volna a pótolt vagyontárgynak ugyanolyan vagyontárggyal való pótlása és a felmerült költségnek csak ez a része vonható lé a nyereségbevételből pótlási költségként. A saját kezelésben lévő mező- és erdőgazdaság jövedelmének megállapításával kapcsolatban új intézkedése az adókivetési körrendeletnek az is, hogy a gazdasági üzem vesztességét a többi jövedelemforrások jövedelmének együttes összegéből ;— mint tehertételt —1 evonhatják az adókivető hatóságok abban az esetben is, amikor a birtokos mérleg-^ illetőleg nyereség-vesztesség-számlával nem bi-