Az adó, 1943 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 3. szám - Az 1943. évi adókivetési körrendeletről

Kekecs S.: Az lüí.;;. évi adókivetési körrendeletről. faragó, köteles, kötszövő. könyvkötő, lakatos (műlakalos, épületleivasaló, géplakatos . mázoló. mintaasztalos, mijitakészítő, műszerész, nap- és esernyőkészítő, női szabó, pipakészítő, rézműves és ónozó, szerszám kovács, szíjgyártónyerges, szita- és rostákészí tő, szobafestő, takács, tetőfedő, tímár, üveges, vésőmüves és bélyegzőkészítő. Ellenben nem alkalmazhatók az állandó adófélelek az olyan iparűzőkre, akik nem ipari cikkeket állítanak elő. hanem az ipar körébe tartozó személyes szolgálatot vagy munkateljesítményt végeznek, mini pl. az aranyozó, borbély úri és női fodrász , cukrász (fagyialtkészítő, cukorkafőző, keksz-, piskóta- és konzervkészítő), fényképész és fényképnagyító; galvanizáló, galvanoplasztikius. kelme- és fonalfestő, vegytisztító. köszörűs, kövező, kútcsináló, korcsmáros, kifőző, manikűrös és kozmetikus, mészáros és hentes, mézeskalácsos és viaszöntő. molnár, rcszelővágó. sokszorosító, sülő. szappanos és gyertyamártó, üvegporcellán- és fayancefestő, fogtechnikus, kéményseprő, stb. Nem alkalmazhatók az állandó adótételek az olyan iparűzőkre sem, akik túlnyomórészt nem megrendelésre dolgoznak, hanem nagyobi) mennyiségben raktárra, árusítás céljából állítanak elő ipari cikkekei, mint pl. az arany- és ezüstműves, ékszerész, arany-, ezüst és fémverő. ölvös. bőröndös, bőrdíszműves, bronzműves, csillárkészítő, fiú- és leányruhakészítő, fésűs (szaruműves . fűzőkészítő, hangszerkészítő, kalapos (férfi és női nemez- és szaimakalapkészpő •, késes, kesztyű- és sérvkötőkészífő. kocsilámpakészítő, látszerész, mérlegkészílő. mű- és aranyhímző, azsurozó, szűcs- és szőrmesapkakészítö, órás, rézöntő és haraugöntő, vasöntő. zománcozó stb. A kézműiparosok adóztatására vonatkozó rendelkezés az előző évi adókivetési körrendelettel szemben bővüli azzal az intézkedéssel is. •amely az állandó adótételek alkalmazásával kapcsolatosan felmerüli vitás kérdésekel szabályozza. Eszerint az az iparos, aki a saját neve vagy cége alatt ugyanabban a .műhelyben legfeljebb egy segéd és egy tanonc vagy segéd nélkül kél tanonc alkalmazásával több kézműműiparl folytat (pl. a cipész egyben cipőí'elsőrészkészítö, vagy csizmadia is), állandó adótélelek alkalmazásával úgy adóztatandó, mintha csak egy kézműipari űzne. Abban az esetben, ha az iparos kézműiparán kívül iparával rokontermészetű olyan haszonhajtó foglalkozást is folytat, amely állandó adótételek alkalmazásával nem adóztatható (pL cipész cipőkereskedő is,, általános kereseti adóját mind a kézműipar, mind az emellett űzött haszonhajtő foglalkozások után az. általános szabályok szeriül kell kivetni. Ha azonban a kézműipar és emeUetl folytatott. állandó adótételek alkalmazásával nem adóztatható, haszonhajló foglalkozás nem rokontermészetű pl. a villanyszerelő sokszorosító iparral is foglalkozik), a kézműipar után állandó adótételek alkalmazásával a kézműipar mellett folytatolt haszonhajló foglalkozás után pedig az általános szabályok szerint kell az általános, 'kereseti adói kivetni. Abban az., cselben, ha iparjogosítvániiyaJ rm-