Az adó, 1943 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 1. szám - Illetékügyi beszámoló az 1942. évről

6 Dr. Sz. Nagy. B.: Illetékügyi beszámoló az 1942. évről. mint amelyek magasabb érdekből illetékmentességeket biztosítanak; a jogügyletnek hatósági jóváhagyás iránt benyu|tott beadványok illetékmentességéről szóló 79.542/1941. számű, a kényszerfelszámoló illetékmentességéről szóló 79.782/1942. számú, a m. kir. gazdasági felügyelőségekhez és a gazdasági felügyelőkhöz intézett beadványok illetékmentességéről szóló 94.441/1942. számú, a m. kir. Külkereske* delmi Hivatalhoz intézett beadvánoyk illetékmentességéről szóló, 186.833/1942. számú, a közérdekű erdőtelepítési kölcsönök illetékmentességéről szóló 196.400/1942. s»zámú, a népiskolai tanulmányi ügyekben az iskolai hatóságokhoz intézett beadványok illetékmentességérői szóló 99.938/1942. számú, az Országos Falusi Kislakásépítő Szövete kezeinek illetékkedvezményeit kibővítő és a szövetkezet által bírói árverésen megszerzett ingatlannak az árverést szenvedett, illetőleg a kimozdított volt tulajdonosra történő visszaruházásra illetékmentességet biztosító 158.705/1942. számú pénzügyminisztériumi rendeleteket, az állam mint marasztalt adós által teljesített fizetést a nyug<-« tailleték alól mentesítő 340/1942. P. M. számú, a budapesti áru- és értéktőzsde által tartott nyilvános árverésről készült jegyzőkönyvet az ingóadásvételi szerződési illeték alól mentesítő 1709/1942. P. M. számú és a ímunkáslakóházak (munkáslakóház telepek) céljaira történő ingatlanszerzésre, valamint a munkáslakóháznak a vállalattól a munkás által megszerzésére illetékmentességet biztosító 1200/1942. P. M. számú rendeleteket. Végül meg kell emlékeznem arról, hogy a m. kir. közigazgatási bíróság illetékjogi gyakorlatát az 1942. évben is több jogegységi megállapodásban, illetőleg elvi jelentőségű határozatban juttatta kifejezésre. Ezek közül legérdekesebb a már eddig is sok vitára alkalmat adott 357. számú jogegységi megállapodás, amely a bélyegekkel tévesen lerótt illeték visszatérítésének határidejét 5 évben jelölte meg s kimondotta, hogy a visszatérítésnek 5 éven belül akkor is helye van, ha a fél a lerótt illeték jogosságát, vagy ösztf szegszerű helyességét támadja. Valószínű, hogy az ezzel a jogegy^ ségi megállapodással,teremtett helyzetet törvényhozási úton kell majd rendezni, mert (attól eltekintve, hogy a jogerőre emelkedésnek ebből a meghosszabbításából >előálló bizonytalanság sem a felek, sem pedig a kincstár szempontjából nem kívánatos, az önadóztatás korszerű módjait megbénító .hasadás keletkezett a pénzben fizetett és a bélyegben lerótt illetékek között.