Az adó, 1943 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 6. szám - Á hadirokkantak adókedvezményei és az egyetemlegesség az egységes állami pótadónk új intézményében

Rendeletek. 99 lességet, sem... különleges érvényű könyveléstechnikai szabály, sem pedig a K. K. H. Ö.-nek a közadók könyvelése és nyilvántaírtása tekintetében rendelkező 22. §-ában foglalt általános érvényű kezelési szabálya nem szüntetheti meg.« Ugy érzem. hogy a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróságiak e "kristálytiszta logikájú jogegységi határozatában nemcsak a jogalkalmazó bírónak az éles judiciuma nyilatkozik meg, hanem az a magyar jogérzet is. melyen alkotmányunk és egész jogrendszerünk felépül. Nemcsak a magyar jogalkalmazó, de a magyar jogalkotó Géniusz sem fogadhatna el megnyugvással olyan jogszabályt, mely azt a hadirokkantat, azL a hadiözvegyet, azt a hadiárvát, ki nem kizárólagos, hanem csak részbirlokosa valamely ingatlannak, ezért jogfoszlásssal büntetné. A 339. számú jogegységi határozattal szemben az 1000 1943. P M. sz. rendelet 4. §-ának fentebb idézett (22, bekezdése azt mutatja, hogy a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság magas tekintélye sem tudta teljes egészében megszüntetni azt a diszharmóniát, ami a hadirokkantak adókedvezményének az egyetemlegesség szempontjából való megítélése tekintetében a legfőbb pénzügyi kormányhalóság s a legfőbb pénzügyi bíróságunk között fönnáll. Az 1347 19 Í3. P. .M. sz. rendeletében a pénzügyminiszter helyesbíti az állami pótadóról szóló rendelet végrehajtási utasításának egyik téves intézkedését. Talán nem csalódom, mikor azt remélem, hogy az egységes állami pótadó új intézményéből a hadirokkantak adókedvezményei tekintetében az egyetemlegesség kérdésével kapcsolatban jelentkezett s a részbirtokosokat, tehát éppen a rendszeriül anyagilag is gyöngébbeket sújtó jogfosztó rendelkezések is hasonló egyszerűséggel és rövidséggel fognak kiküszöböltetni. Ugy vélem, hogy egy ilyen intézkedésre nemcsak azért számíthatnak joggal a nemzet hadirokkantjai, hadiözvegyei és hadiárvái) mert ez egyszerűen a magyar jogérzelnek volna a természetes folyománya, hanem azért is, mert a legfőbb magyar pénzügyi, halóság és a legfőbb magyar pénzügyi bíróság álláspontjának tartós diszharmóniája, egyik magas fórum tekintélyének sem használ és nemj növeli a jogeszme erejét sem. A közellátással kapcsolatos beadványok, jegyzökönyvek, kiadványok és okiratok illetékéről. A pénzügyminiszter az 1923 XXXII. t-c. 7." §-ának b és g) pontjában, valamint az 1927:V. f.-c. 29. §->ában foglalt felhatalmazás alapjánj & m. kir. közellátásügyi miniszterrel egyetértőleg a következőket rendelte: IV.