Az adó, 1943 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 6. szám - Á hadirokkantak adókedvezményei és az egyetemlegesség az egységes állami pótadónk új intézményében

Dr. Tihanyi L.: Hadirokkantak adókedvezményei 95 L.-c. rendelkezéseinek figyelembevétele mellett a minisztérium rendelettel állapítja meg. E törvényszakasz (4) bekezdést' ehhez hozzáfűzi. Felhatalmaztatik a minisztérium, hogy az 1933. évi VII. t.-c. rendelkezéseit a világháború hadigondozoltai érdekében rendelettel módosíthassa s ekként ezeknek helyzeté! megjavíthassa. A törvény világos intenciója, de különösen a most idézett szavai is kizárnak minden kétséget arranézve, bog}' a minisztérium e törvényhozási felhatalmazása köréhen a hadirokkantak törvényes kedvezményeit csupán megjavítani, de nem csorbítani van jogosítva. Az 1942. évi XIV. t.-c. 37. tj-ának (1 bekezdése azokra a ma-} gyar állampolgárokra, akik sajál érdemeik alapján a kardos és koszorús lüzkereszt igazolt tulajdonosai, megállapítja a tűzharcos} minőségei, s egyúttal kiterjeszti ezekre is az 1914—1918. évi világháború tűzharcosainak jogi helyzetéi, kifejezetten is kiemelve, hogy a tűzharcosok részére törvényben, rendeletben vagy egyéb jogszabályiján megállapított jogok vagy kedvezmények, továbbá az 1938. évi IV. t.-c. 14. §-ában foglalt adómérséklések megilletik azt a személyt is. aki mint lűzkeresztes mmősül tűzharcosnak. Elrendeli e törvényhely azt is. hogy ugyanezek az adómérséklések megilletik azt a személyt is. aki. mint az ellenség előtt hősi halált hajt honvéd: (csendőr vagy más fegyveres testületbeli, egyén legközelebbi hozzátartozója az idevágó szabályok értelmében a kardos és koszorús tíízkereázlre igényjogosult; az ily igényjogosult nőt azonban csak férjhezmeneteléig. S e törvényszakasz (3) bekezdése kifejezetten kimondja ezt is: Az 1914-1918. évi világháborúban vitézségi éremmel kitüntetett személyeket a fennálló jogszabályok értelmében megillető jogok és kedvezmények a haza védelmében bármikor szerzett érdemek alapján vitézségi éremmel kitüntetetteket is megilletik. II. A m. kir. minisztérium a gazdasági és hitelélet rendjének, valamint az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931. évi XXVI. t.-c. 2. §-ában foglalt és legutóbb az 1942. évi XI. t-c. 1. g-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján mindaddig, amíg azt a gazdasági és hiteléleL rendjének megóvása szükségessé teszi, e célok érdekében rendelettel magánjogi és eljárási, úgyszintén a törvényhozás hatáskörébe tartozó egyéb rendelkezéseket is tehet. A m. kir. minisztérium az ekként megadott .szükségrendeleti jogára hivatkozással bocsátotta ki az állami pótadóról szóló 2100 1943. M. E. számú rendeletet. Bár a kormány részére az 1931. évi XXVI. t.-c.-ben megadott szúk végrendeleti joggal szemben fellépő alkotmányossági aggályokat a kormány e jogának mindig törvényben szigorúan meghatározott időtartamhoz kötése és az 1941. évi XI. t.-c- 2. §-ával 42 tagúvá, alakított, de az 1931. évi XXVI. t.-c.-ben még 33 tagú országos bizottsággal kapcsolatban különösen az utóbb említett törvénycikk