Az adó, 1943 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 4. szám - Külföldi pénzügyi jogfejlődés az 1942. évben
Rendele tek. 67 Az üzemi tökének minősülő aranytárgyak ulólagos bevallásával kapcsolatban a visszamenőleges adóztatás mellőzése. Az aranytárgyak előállításának és forgalmának szabályozása tárgyában kiadott 1.270/1943. M. E. számú rendelet (megjelent a Budapest Közlöny 1943. évi március hó 14-i 60. számában) szerint az ország Serületén székhellyel (telephellyel) bíró mindazok az iparosok (kereskedők), akik akár kizárólagosan, akár egyéb üzletkör mellett aranynak vagy aranytárgyak előállításával, feldolgozásával vagy forgalombahozatalával foglalkoznak, kötelesek a 2.630/1935. M. E. számú rendelet 7. §-a alapján szervezett bizottság (>Ananybizoltság>>, Budapest, VII.. Károly király-út 3/a) által rendelkezésükre bocsátott hitelesített nyilvántartási könyv használatával nyilvántartásba venni és a nyilvántartási könyv lapjairól (iveiről) készített cégszerűen aláírt másodlatoknak az Aranybizottság részére történő megküldésével 1943. évi március bó 31-ig bejelenteni az 1943. évi március hó 14-i állapot szerint tulajdonukban vagy birtokukban lévő színarany és aranyötvözeleket. aranyvegyületeket továbbá bánya- és hordalékaYanyal, aranytárgyakat és halkarátos tárgyakat. A jövedelem- és vagyonadóról szóló 1927. évi 500. P M számú hivatalos összeállítás 67. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szeri; ii ha az iparos vagy kereskedő az üzemi tőkéjének alkotórészét képező •eddig elhallgalotl. de az Aranybizottsághoz bejelentett — arany!árgyait a feljelentés megtörténte.,illetőleg a vizsgálat megindítása előtt az adóhatóságnál is bejelenti, illetőleg az elhallgatott adóköteles jövedelmet vagy vagyon tárgyat bevallja, a büntető eljárás megindítása alól szabadul; ha pedig az 1940 : XXII. t.-c. 41. §-a alapján elrendelt felfedező eskü letétele előtt helyesbíti vagy egészíti ki, a bevallását nemcsak a büntető eljárás megindításának nincs helye, hanem az idézett törvényhely (5) bekezdése értelmében az utólag bevallott jövedelem vagy vagyon alapján az előző kivetéseket sem lehet helyesbíteni. Az iparos vagy kereskedő tehát, aki az Aranybizottsághoz bejelenteti aranytárgyait az 1943. évi jövedelem- és vagyonadó bevallásában is bejelenti, kedvezőtlenebb helyzetbe kerülne, mint az iparos vagy kereskedő, aki a bevallását csak a felfedező eskü kényszerítő hatása alatt helyesbítené. A méltányosság tehát azt kívánja, hogy ha az iparos vagy kereskedő az elhallgatott aranytárgyait felfedező eskü nélkül is az Aranybizottsághoz telt bejelentésével egyezően vallja be, a jövedelem- és wagyonadóról szóló 1927. évi 500. P. M. számű hivatalos összeállítás 67. §-ának (3) bekezdése alapján necsak büntetlenséget élvezzen, hanem vele szemben az előző évek vagyonadójának helyesbítése is mellőztessék. Ezért kivételes méltányosságból megengedem, hogy ha valamelyik iparos vagy kereskedő a ]>evallásában ugyanolyan mennyiségű aranytárgyat vall be. mint amennyit az Aranybizottsághoz bejelentett, vagy a már beadott bevallását az elsőfokú kivetés megtörténtéi:! az említett bejelentéssel egyezően helyesbíti, a jövedelém- és vagyonadóról szóló 1927. évi 500. P. M. számú hivatalos összeállítás 67. §-ának (3) bekezdése alapján az ilyen iparossal vagy kereskedővei szemben necsak a büntető eljárás megindítását, hanem a bevallott vagyontöbblet értéke után a megfelelő évekre a visszamenőleges adóztatást is mellőzze. (96.500/1943. VII. pümin. r). Kártalanítási hozzájárulás. A légi támadások következményeinek elhárítása és az ezzel kapcsolatos jogviszonyok rendezése tárgyában 1.200/1943. M. E. sz, a. kiadott s a hivatalos lap folyó evi március 14-i számában közizétett rendelet a következő pénzügyi rendelkezésekel tartalmazza: