Az adó, 1942 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 3. szám - A kivetési körrendeletről

Dr. Csulak E.: A kivetési körrendeletről. 43 is teljesen változatlan szöveggel fordulnak elő Ugyancsak változatlanok az ipari és kereskedelmi üzletek üzemi tökéjének és a gazdasági holt felszerelésnek értékelésére vonatkozó szabályok is A tőkevagyonnál nagy szerepet játszó értékpapírok értéke nagy változáson ment keresztül, ami érthető is. mert a tőzsde a gazdasági viszonyok változásával szemben gyorsan alkalmazkodó érzékenységet mutat Legállandóbbnak látszik az államadósságok értéke mert közülök csak az 1923 XXVIII t.-c alapján kibocsátott, idegen értékre szóló állami kötelezvények a névérték TO-'.j.-áról 75<'o-ára. az 1924. évi népszövetségi kölcsön amerikai részkibocsátásának körvényei a névérték 105°:-áról 118 j-ára. angol részkibocsátásának kötvényei a névérték 60°o-áról lOOoc-ára. a svájci részkibocsálásának kötvényei a névérték 90ö.o-áról lOOöo-ára és a hollandi részkibocsátásának kötvényei a névérték 50°o-áról 95<<o-ára. a Párisi Közös Pénztár áltat felszelvényezett külföldi tömegbe tartozó 4<>o-os magyar aranyjáradék kölcsönkötvények 100 ar. forintonként 8 5 P-ről 12.50 P-re emelkedtek, a többi államadóssági kötvények értéke az előző évi értékkel szeml>eM változatlan maradt. Az értékpapirosoknak ez a csoportja kibővült az Erdélyi Kölcsön és az Erdélyi Xyereménykölcsön kötvényeivelamelyek a névérték 98. illetve lOO^o-ával értékelendök. Az egyék kózkölcsónök. záloglevelek, kölcsönkötvények. valamint a részvények névértéke csaknem valamennyi kibocsátású papirosnál változott, vzek értékét azonban helyszűke miatt nem részletezhetjük. Ehelyütt csudán annyit kell — mint egészen új jelenséget — megemlítenünk, hogy a mest megjelent kivetési körrendelet első ízben közli olyan közkőlcsönök. záloglevelekj kölcsönkötvények és elsőbbségi kötvények hossz* ?orát. amelyek a tőzsdén nincsenek jegyezve. Ezeknél az értékpapirosoknál a rendelet nem értéket állapít meg. hanem megjelöli azt a százalékot, amellyel a névérték alapján az értéket ki lehet számítani. Minthogy ezek a ^kötvények és záloglevelek túlnyomó részben U S. A. dollárra és angol fontra szólnak, ezeknek a pénznemeknek pedig tőzsdei jegyzése nincsen, az érték kiszámítása céljából legcélszerűbb a legutoljára jegyzett tőzsdei árfolyamról a Pénzintézeti Központtól véleményt kérni. A külföldi pénznemek és külföldi kifizetések árfolyama általába* változatlan maradt csupán az athéni és belgrádi kifizetés értéke csökkent 1—1 fillérrel: az istambuli kifizetés pedig 1 fillérrel emelkedett, annál jobban változott a felár számítása egyes kifizetéseknél, így pl Pozsony 45<>.o-ról 21&?-ra. Istambul 38f,o-ról 21°>-ra„ Szófi* 33J;Oo-ról 21o/o-ra. Milano 47< o-ról 21<>*-ra, Stockholm 17^-ról 20ifc • o-ra esett. Ezenkívül a kifizetések névsora bővült Helsinki (1 finn márkáért —.07 P—20^Í( J felár;. Oslo 1 nnorvég koronáért —.77 P-i-21** lelár és Zágráb 1 kunáért -.07 P—21 o.;. felár kifizetéssel, viszont ninc* értékmesállapítás newyorki és londoni kifizetésre úgyhogy e tekintetben is a Pénzintézeti Központtól kell véleményt kérni. Egyebekben a