Az adó, 1942 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 2. szám - Külföldi pénzügyi intézkedések az 1941. évben

Di\ Schmidt A..- Külföldi pénzügyi intézkedések az 1941' évben. 23 Külföldi pénzügyi intézkedések az Í94I. évben. Irta. Dr. Schmidt Ádám pénzügyminiszteri titkár. Háború idején sokkal élénkebb a pénzügyi jogszabályalkotás tevékenysége, mint a béke éveiben. A háború finanszírozása, a hadifontosságú javak termelésének előmozdítása, a fogyasztásnak adóztatással korlátozása, a vásárlóerő irányítása, a gazdasági élet egyes helyein feltörő jövedelemtöbbletek lecsapolása. a gazdasági egyensúly megzavarására irányuló törekvések megakadályozása, sőt bizonyos mértékben a békegazdálkodásra való áttérés előkészítése: mind olyan feladatok, amelyek gyors és határozott intézkedést kívánnak. A hadbanálló és a hadbalépésre váró államok gazdasági és pénzügyi feladatai megsokszorozódnak s így könnyen érthető, hogy a háborús években több új pénzügyi jogszabályról kell beszámolnunk, mint lékében egész évtizedek tartama alatt. A háború következtében egyes országok legújabb pénzügyi intézkedéseiről csak közvetve és vázlatosan szerezhetünk értesülést, más országokból pedig egyáltalában nem. Beszámolónk tehát semmiképen sem tekinthető teljesnek. A megszerezhető és feldolgozható jogszal>ályanyagból elsősorban a velünk szorosabb gazdasági és pénzügyi kapcsolatban álló országok intézkedéseit ismertetjük, a többit csak egészen nagy vonásokban. Németországban az 1941. évre is hatályban tartották a 40°,o-ra felemelt társulatiadókulcsot. Június havában jelent meg a társasági formában működő vállalatok osztalékfizetésének korlátozására vonatkozó rendelet. E rendelet szerint az osztalékok összege nem lehel nagyobb a lefizetett alaptőke 6o0-ánál, illetőleg, ha az osztalék az utolsó évben ennél nagyobb volt, az utolsó osztaléknál. A 6<>o-ot, illetőleg a maximum 8o0-ot meghaladó részt a részvényesek javára birodalmi kincstári utalványokba kell fektetni. A G°o-ot meghaladó osztalék után a vállalat igen erős progresszivilású osztalékdézsmát Dividendenabgabe,. köteles fizetni. Az alaptőkét 6o0-kal meghaladó, de 7o0-ot el nem érő osztalék után őOoo az osztalékdézsma, 8° o-ig 100o,0, 9o^-ig 250o,b. lG-O/o-ig 300o0, lloo-ig 350o0, 12«0-ig és azután 400<>OK>S az osztalékdézsma. Ugyanez a rendelet tette lehetővé az alaptőke felemelését: helyesbítését- Kapilalberechtigung,. Alaptökefelemelés esetén a vállalat a részvényeseknek jutó jogrésznövekedés után a részvényesek helyett átalányadót köteles fizetni, amely 100oo-os emelésig 10°o-ban. 100—2000/o-os emelésnél l5o/0-ban, 200<y0-os felemelésnél 20o,0-ban van megállapítva. Megjegyzendő, hogy a részvényeseknek az alaptőke felemelésével kapcsolatban tőkeforgalmi adót nem kell fizetniök. Augusztus havában az egyénileg felelős vállalkozó és az anonym