Az adó, 1942 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 1. szám - Az 1941. év vámügyi krónikája

18 Joggyakorlat. adóztatható meg Ennyire leszállítani kéri áz adóköteles különbözetet. Ez a kifogás alapos Amennyiben a két igazgató a vállalat gépkocsiját személyi célokra is használta, úgy ez a "használat rájuk nézve az alkalmazotti kereseti adó alapjába" tartozó mellékjavadálmázást, a vállalat terhére pedig üzleti költséget alkot Ezért panaszos kérelmének megfelelően a 2991 P 50 f költség 10<>/o-ának megfelelő 299 P 15 f-re kellett leszállítani a panaszos által adókötelesnek elismert különbözetet Az ekként helyesbített nyereség 71.536 P. (M. kir. Közigazgatási Bíróság 2000/1939. P. szám.)(" Társulali adó. T. H. Ö. 13. §. 2. Az igazgatóság és fefügyelőb'zot's-g t-g'ainwk a tratozásaik fedezésére elengedett kamatmí'nfes köles n tőkék után felszámított kamatok a mérlegszerű nyereséghez hozzáadandók. INDOKOK: Panaszos azt sérelmezi, hogy a mérlegszerű nyereséghez számítottak: 2 az igazgatóság és félügyelőbizottság tag;a;nak tartozásai után megállapított eszményi kamat fejében 5406 P 45 fillért. A 2 ik kifogásra nézve előadja panaszos, hogy a M. L. és P. Bank 1932. évben 45.000 P folyószámlahitelt nyújtott a vá'lalatnak. N. F. és neje 35.000 P tőke és jár. erejéig zálogjogot engedélyezett a pénzintézet javára, B. G. és neje készfizetői kezességet vállaltak, és 63.030 P tőke és jár erejéig zálogjogot engedélyeztek a pénzintézet javára. Eszerint nem ellenszolgáltatás nélkül kaptak átmenetileg kámatmenlos kölcsönöket és előlegeket. Ez a kifogás a'aptalan. Az e •ednényszámla szerint panaszos kamatok és bankjutalékok fejében 68.091 P 60 fillért fizetett az igénybe vett idegen tőkék után. A vállalat jogtalanul csökkentette adóköteles nyereségét ennek az idegen tőkének kamatával, amely tőkét nyereségének megszerzésére g ü nölcsözőleg nem használt, hanem másnak kamatmentesen átengedett. Ehhez képest azadófelügyelősó^ jogosan hárította át az igazgatóság és felügyelőbi"zottság tagjaira a nekik kölcsönkéepn átengedett idegen tőkére eső kamatokat Annál jogosultabb ez, mert a közgyűlési jegyzőkönyv szerint a Vállalat N. F. és B. G. családi jellegű vállalata. Nevezettek vagyoni érdekeltségén alapszik a bankkölcsönért való kezesség-vállalás, amely nem tette indokolttá, hogy a vállalat részéről kamatmentes kölcsönben részesüljenek (M. kir. Közigazgatási Bíróság, 6792/ 1939. P. szám.) Jövedelemadó. J. V. H. Ö 21. .§. (3) bek. 3. A felmondás! időre iáró illMm^ny e^y öregben való kifizetése esetén a J. V. H. ö. 21. §. (3) bekezd sében megállapított kedvezményes kulcsot alkalmazni nem lőhet. INDOKOK: A J. V. H. Ö. 121. §. (3) bekezdése kifejezetten <i végkielégítésekre és nyugdíjmegváltásokra adja meg a kedvezményes kulcs szerinti adóztatás lehetőségét. A felmondási időre járó illetmény ugy természet, mint jogi alap szerint, nemkülönben szómegjelölés szerint is a végkielégítéstől különböző szolgálati járrandóság. Következőkép a felhívott jogszabályt alkalmazni nem lehet. Ezért a panaszolt határozat indokánál fogva a rendelkező rész szerint kellett határozni. (M. Kir. Közigazgatási Bíróság 4151/1940. P. szám)