Az adó, 1942 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 1. szám - Az elmult év egyenesadó krónikája

4 Dr. Keresztessy E.: Az elmúlt év egyenesadó krónikája. értékben, amennyiben pedig ingatlanok: legfeljebb az említett napon fennállott közönséges forgalmi értékben vehetők fel a mérlegbe. Az elhasználódás folytán előállott értékcsökkenést, valamint 1941. augusztus 16. előtt érvényben volt adóügyi jogszabályok alapján engedélyezett rendkívüli értékcsökkenési leírást és tartalékolást az értékelésben számításba kell venni. Ha az ily módon számításba vett érték magasabb, mint a vállalat megelőző mérlegében feltüntetett érték, a különbözetet a mérlegben a tehertételek között az értékcsökkenési számlán kell feltüntetni. A közúti gépjáróművek közúti adójával kapcsolatban a rendelet úgy intézkedett, hogy a magyar hatósági jelzésekkel el nem látott gépjáróművek után mindaddig, amíg azok magyar hatósági jelzéssel el nem láttatnak, az önsúlyra és a hengerűrtartalomra tekintet nélkül az adót átalányösszegben kell leróni. Intézkedett a rendelet az adóbevallásokban dinár értékben bevallott, vagy kimutatott értékek pengőértékre átszámítása tekintetében is. Az átszámításnál 100 dinárt 10 pengővel kell egyenlőnek venni. A minisztériumi rendelet végrehajtási utasításának tekinthető pénzügyminiszteri rendelet az egyes egyenesadókkal kapcsolatban részletesen szabályozta a magyar jogszabályokra való áttéréssel természetszerűleg felmerülő átmeneti kérdéseket. Ezzel kapcsolatban e rendelet az egyenesadók kivetése céljából az 1941. évre adandó bevallások határidejét az általános szabályoktól eltérő módon állapította meg. * * * Az elmúlt év második nagy történelmi eseménye hazánknak a Szovjet-Oroszországgal szemben folyó háborúba történt beavatkozása volt. A hadiállapot bekövetkezése természetszerűleg fokozottabb feladatok elé állította az államháztartást is. Ezeknek a feladatoknak megoldásával kapcsolatban a kormányzat jelentős áldozatok vállalására és viselésére kötelezte a megnagyobbodott ország lakosságát. Az egyenesadók tekintetében az újabb terhek az 5.290/1941. M. E. 6zámú rendelettel szabályozott had jelszerelési adóban (Adó 195. oldal) jutottak kifejezésre. A rendelet a földadó, házadó, kereseti adó, társulati- tantiemadó, a társulati vagyonadó, valamint a jövedelem- és vagyonadó fizetésére kötelezett személyeket a kivetett alapadók és az azok után járó állami pótlékok és járulékok együttes összege után 10<y0-os hadfelszerelési adó fizetésére kötelezte. A háborús gazdálkodással járó költségek biztosítása mellett, a kormány nagyjelentőségű szociális programmjának megvalósítása érdekében is megtörténtek a megfelelő intézkedések. A cél eléréséhez szükséges anyagi eszközöket részben a nép- és családvédelmi pótadó biztosítja, amelynek kivetését és kezelését a pénzügyminiszternek a belügyminiszterrel egyetértöleg kiadott 79.000/1941. számú rendelete (Adó 67. oldal) szabályozza.