Az adó, 1942 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 5. szám - Az értékkülönbözeti tartalék könyvelése

78 Di*. Keresztessy E.: Az értékkülönbözet] tartalék könyvelése. T Áruszámla K I. 1. Mérlegnek 1,770.000 .... Pénztártól 890.000 XII. 31. Eredménynek 77.0C0 XII. 31. Értékkülönbözeti tartaléktól realizált nyereségért 88.500 „ „ Érlékkülönbözeti tartaléktól értékcsökkenésért 88.500 „ „ Mérlegtől 780.000 1,847.000 1,847.000 T Áru érlékkülönbözeti tartalékszámla K XII. 31. Áruszámlának 88500 I. 1. Mérlegtől 177.000 „ „ Áruszámlának 88.500 177.O0O 177.O0Ü Az értékkülönbözeli tartalék 50<yo-a az árukészlet mennyiségének ugyanilyen arányú csökkenése következtében oldatott fel, míg a fennmaradó rész az év végén meglévő árukészlet forgalmi értékben bekövetkezett 8 85.000 — 780.000 = 105.000 P csökkenés részbeni fedezésére használtatott fel. Minthogy pedig a tjártialéík' a forgalmi árak csökkenése folytán mutatkozó nem realizált veszteségből 105.000 — 88.500 = 16.500 P-t nem fedezett, azt a vállalat az üzleti eredmény terhére számolhatja el feltéve, hogy esetleg az értékpapírok, valuták és devizák értékével kapcsolatban nincsen olyan nem realizált nyeresége, amellyel jezlt a nem realizált veszteséget kompenzálhatná. Az üzleti eredmény terhére ilymódon elszámolt veszteséget a vállalat a T. 14. §. (2) bekezdéséhez (Ut. 59. §.) fűzött utasítás (11) bekezdésében foglaltak értelmében nyilvántartásba köteles venni és a (.nyilvántartásba vett összeget adóbevallása kapcsán a m. kir. adóhivatalnak bejelenteni köteles. Amint a vázlatosan levezetett példákból látható, az anyag- és árukészlettel kapcsolatos értékkülönbözeteknek a mérlegtől független nyilvántartása nehézséggel nem jár Ennek oka az, hogy a készletek értékében bekövetkezett változások eredményét nem leltári lélelenkint, hanem mindig az egész anyag- és árukészletre vonatkoztatva kell megállapítani, aminek következtében a végső eredmény már a forgalmi árak emelkedésével előálló összes többletet és az azok csökkenésével előálló összes hiányt feltünteti. Ugyanez áll a devizákra és valutákra is. Az értékpapírok tekintetében — amint az alábbi példából látni fogjuk, — már valamivel bonyolultabb a helyzet, aminek az oka az, hogy a szóbanlevő vagyonnál a mennyiségi változást az egyes részvények darabszámában bekövetkezett változás fejezi ki, aminek következtében az árfolyamok emelkedésével vagy, csökkenésével elő-