Az adó, 1942 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 4. szám - Belföldi kereskedelmi leveleknél ügyvéd illetékfizetési kötelezettsége

72 Rendeletek. felelően az olyan ügylelek tekintendők, amelyeket a szerződő felek a leszámoló irodánál leszámolás végett bejelenteni tartoznak, ame­lyek után tehát az adót leszámolás végett történt bejelentés alapján a leszámoló iroda (Budapesti Giró- és Pénztár Egylet Részvény tár­sasági szedi be. 2. §. Az 1. §-ban megállapított adótételeket kell alkalmazni mind­azokra az ügyletekre, amelyeket az 1942. évi március hó 6. napjától kezdvek ötöltek meg. 3. §. A jelen rendelet kihirdetése napján (1942. évi március 6-án) lépett hatályba. Hatálybalépésével az 1000/1941. P. M. számú rendelet hatályát vesztette. (300/1942. P. M.) A visszafoglalt délvidéki területeken volt magyar, illetőleg volt jugoszláv közszolgálati alkalmazottak és nyugdíjasok valamint a m. kir. honvédség és m. kir. csendőrség volt tagjai, úgyszintén mindezek özvegyei és árvái ellátásának szabályozása tárgyában kiadott 12S0/1942. M. E. sztámú rendelet illetékügyi rendelkezése: »4. §. (7) A folyamodványok illetékmentesek. 34. §. (6) A folyamodványok illetékmentesek.« A búza és rozs kiőrlési arányának újabb megállapítása. A 104.200/1942. K. M. számú rendelet 1942. április hó 1. nap­jával a búza kiőrlési arányát az eddigi 78—80o/0-ról 82—85%-ra, a rozs (és kétszeres) kiőrlési arányát pedig az eddigi 73—76o/o-ról 77—80o/o-ra emelte fel. 1942. évi április hó 1. napja után megkez­dett búza őrleteikben tehát a malmok legalább 80 és legfeljebb 85%. rozsőrleteikben pedig legalább 77 és legfeljebb 89<y0 emberi táplál­kozásra alkalmas lisztet kötelesek kiőrölni. — A malmok üzemben­tartói akár vámcsere, akár kereskedelmi forgalom céljára csak azo­nos kiőrlési százalékkal őrölhetnek. Tilos tehát vámcsereőrletekben a gabonából alacsonyabb kiőrléssi százalékkal világosabb lisztet elő­állítani, mint a kereskedelmi őrletekben. Ha tehát a malom üzemben­tartója kereskedelmi célra a mindenkori rendeletekben megállapított legmagasabb mértéknek megfelelő lisztet állít elő, akkor vámcsere céljára is ugyanilyen mértékben tartozik a lisztet kiőrölni. Az egyes őrletek kiőrlési százalék tekintetében csak abban az esetben térhetnek el egymástól, ha a gabona minősége (gyengébb volta) egyes őrletek azonos kiőrlését lehetetlenné teszi, de az egves őrletekből eredő ke­nyérliszt színe még ez esetben sem lehet eltérő. — Az emiitett közi­ellátási miniszteri rendelet 2. §-a szerint — a fenti kiőrlési határokon belül — a búzából legalább 20 és legfeljebb 21o/0 finomlisztet (búza­darát és finomlisztet), ezen felül csupán egységes búzalisztet, rozs« bői pedig csak egységes rozslisztet állíthatnak elő. A rendelet végrehajtásának ellenőrzése iránt a pénzügyminiszter 86.746/1942. XI. b. számú körrendeletével intézkedett. A polgári peres és nemperes eljárásban, valamint a magánjogi kötelezettségek tárgyában a háború következtében szükségessé vált kivételes szabályok megállapításáról szóló 19901941. M. E. számú ren­delet illetékügyi rendelkezése: »14. §. (2) A meghatalmazás — az ügyvédi meghatalmazást ki­véve — illetékmentes. 24. §. (3) Az előbbi bekezdések nem érintik az ügyvédi megha­talmazásról szóló 1938 :VI. törvénycikk rendelkezéseit:« A mezőgazdasági munkálatok elvégzéséhez szükséges termelési hitel előmozdítása tárgyában kiadott 1490/1942. M. E. számú rendelet illetékügyi rendelkezése: »3. §. (5) A (2) és (3) bekezdés értelmében kiállított bizonyít­ványok díj- és illetékmentesek.«

Next

/
Oldalképek
Tartalom